Tények és tévhitek a korbácsrendeletről – interjú Dr. Molnár Márk Péterrel
2010-02-26Január 25-én került sor arra a kötelező és önköltséges képzésre, amelyre 180 orvos kapott meghívót az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), mert az átlagosnál jóval drágább orvosságokat írtak a betegeiknek. Az eredeti formájában korbácsrendeletként elhíresült értékelés által sújtott orvosok szerint ők csak a szabályokat alkalmazták a szövődmény- és mellékhatásmentes gyógyulás érdekében. A szakmai szervezetek szerint az egészségbiztosító módszere alkalmatlan a költséghatékonyság monitorozására, és csak arra jó, hogy félelemben tartsa az orvosokat, ellehetetlenítve őket a legmegfelelőbb gyógyszeres terápia kiválasztásában. Ezzel szemben az OEP állítja: olyan értékelési rendszert vezettek be, ami megfelelő kompromisszumok mentén, a szakmai szempontokat a lehető leginkább figyelembe véve képes objektíven jellemezni a gyógyszerválasztás költséghatékonyságát. A továbbképzés tapasztalatairól, valamint a korbácsrendelet sorsáról Dr. Molnár Márk Pétert, az OEP Ártámogatási Főosztályának február végén hivatalát elhagyó vezetőjét kérdeztük.
A január végén megtartott kötelező továbbképzésen 180 orvosnak kellett volna jelen lennie: hányan vettek részt valójában?
Az volt a célunk, hogy egy olyan rendezvényt szervezzünk, amire szívesen jönnek el az orvosok, nem szankciónak tekintik azt, érdekli őket a meghirdetett téma. A 180 kötelezett orvosból 150-en vettek részt a továbbképzésen, 21-en elfoglaltságra hivatkozva halasztást kértek, ők a következő alkalommal fognak majd eljönni. 10 kolléga sajnálatos módon nem kapta meg a levelünket. Azt látjuk, hogy mindenki, akit elértünk, vagy visszajelzett, és kért valamiféle halasztást, vagy eljött erre a képzésre. Ezen felül a résztvevők közel harmada önként jött el a továbbképzésünkre.
Miként foglalná össze ezen továbbképzés lényegét?
Azt gondoltuk körülbelül másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk töprengeni azon, miként lehet értelmes dolgot csinálni a korbácsrendeletből, hogy olyan rendszerre van szükség, ami nem az orvosok ellenében van, hanem a biztosító és a felírók közötti partneri viszony megalapozását szolgálja. Egyrészt szerettük volna a gyógyító kollégák figyelmét felhívni a rendelt gyógyszerek költségeire, és a különböző szerek közötti költségkülönbségekre. Másrészt szerettük volna a biztosító által birtokolt adatok egy részét megosztani az orvosokkal, mivel hiszünk abban, hogy ezek segítségével minden felíró hasznos visszacsatolást kap a saját tevékenységéről. Nem a szankcióra fókuszáltunk, hanem sokkal inkább tájékoztatni, segíteni akartunk a bevezetett továbbképzéssel, mely egyedülálló a hazai képzések palettáján. Gyakorlatilag nincs ma másik olyan rendezvény, ahol a hazai szaktekintélyek ilyen számban sorakoznának fel, és általános, minden orvos számára hasznos témákról beszélnének a résztvevőknek. Azt gondolom, hogy a célunkat sikerült elérnünk, hiszen nagyon sok olyan visszacsatolás jött az itt lévő orvosoktól, hogy pozitív meglepetés érte őket, hiszen a várakozásaikkal ellentétben nem letolást vagy kioktatást, hanem effektíve hasznos információkat kaptak. Hazudnék persze, ha azt mondanám, hogy mindenki ilyen hangulatban távozott. Voltak, akik úgy jöttek, hogy ez egy ördögtől való dolog, és így is távoztak.
Cikk értékelése
| Eddig 23 felhasználó értékelte a cikket. |
Hozzászólások