Tények és tévhitek a korbácsrendeletről – interjú Dr. Molnár Márk Péterrel

2010-02-26

 

Mi azt gondoljuk, hogy ha a résztvevők 10-15 százaléka meggyőződött arról, hogy partnerként, nem pedig ellenségként kíván fellépni a biztosító, akkor már eredményesek voltunk. Egy hosszú út ez, ami reményeink szerint oda vezet, hogy szép lassacskán a múlté lesz az a bizalmatlansággal teli mód, ahogy egymást szemléltük, az orvostársadalom és a finanszírozó szakmai partnerként fog tudni együttműködni, egymás – igen sokszor nagy mértékben eltérő – érveit és szempontjait meghallgatja, és kompromisszumok mentén halad előre a betegek magasabb színvonalú ellátása érdekében. Azt gondolom, hogy az egészségbiztosító a gyógyszerügy területén az elmúlt években jelentős és eredményes lépéseket tett ebbe az irányba, legalábbis sok véleményformáló szakembertől ilyen visszajelzések érkeznek.

 

Mit lehet tudni a 180 érintett orvosról?

A híradások arra engedtek következtetni, hogy mind a 180 orvos több szakvizsgás szaktekintély. Tény, hogy zömmel kórházi, klinikai orvosok voltak jelen, nem háziorvosok. A 180 orvos közül volt néhány elismert professzor, aki különböző tudományos társaságokban is tisztségeket tölt be – mint például Túri Sándor professzor úr Szegedről. Vele is nagyon sokat egyeztettünk, és baráti légkörben váltunk el, aminek személy szerint módfelett örülök. Az ő esete is bizonyítja, hogy nagyon sok orvos nem vette komolyan eddig azt, hogy a pro familia receptírásnak vannak szabályai, amiket be kell tartani. A tapasztalatok alapján a háziorvosok jobban odafigyelnek a szabályokra, hiszen a szabályok jóval nagyobb része vonatkozik rájuk. A klinikai orvosok ezt eddig annyira nem vették komolyan, és sokan a kórházi receptjeikre írtak pro familia, ami egyrészt szabálytalan, másrészt a rendszerünk nem képes az értékelésből kiszűrni a nem szabályosan felírt pro familia vényeket. Ha valaki pro familia jogcímen viszonylag nagy mennyiséget ír, akkor nagyon könnyen bekerülhet ebbe az értékelésbe, és kedvezőtlen eredmények jöhetnek ki – ezért is szűrjük ki a családtagoknak szabályosan felírt recepteket. A rendszert úgy alakítottuk ki, hogy a kis mennyiségben rendelő kollégák ne vegyenek részt az értékelésben. Senkit nem értékelünk, aki a pro familia vények kiszűrését követően kevesebb mint 50.000Ft támogatás kifizetéséről dönt egy negyedév alatt. A határérték kiválasztása az előzetes modellszámítások alapján racionálisnak tűnt, a szabályok tervezése során nem is kaptunk erre vonatkozó észrevételt senkitől, ma mégis úgy ítéljük meg, hogy a határértéken változtatni kell. 2009 novemberében az Egészségügyi Minisztérium számára modellszámításokkal alátámasztott javaslatot küldtünk a minimumkritériumot tartalmazó jogszabály haladéktalan módosításáról. Nem világos, hogy erre eleddig miért nem került sor, hiszen az első értékelés tapasztalatai mellett az orvosoktól kapott vélemények alapján is szükséges ez a korrekció. Az értékelési rendszer mai formájának két fő problémája van; a pro familia gyógyszerrendelés szabályainak be nem tartása, illetve a korrekcióra szoruló forgalmi minimumkritérium. A megoldás szerintem viszonylag egyszerű és kézenfekvő: ha a klinikai orvosok betartják a pro familia vényírás szabályait, és a jogalkotó a vonatkozó rendeletben módosítja az 50.000 forintos minimumkritériumot az általunk javasolt 250.000 forintra, akkor a jövőben nem jönnek ki torz eredmények. Egyébként sok orvos, köztük Túri professzor úr is jelezte, hogy megkötötte a pro familia szerződést, és ettől kezdve pro familia recepten ír a családtagjainak gyógyszereket.

 

 

Az orvosok ezt a módosítást támogatják?

Az orvosok konkrét erre irányuló javaslatot nem fogalmaztak meg – amit mi egyébként nagyon várunk -, de a kritikájuk nagy része arra vonatkozott, hogy ők nem írtak olyan sokat, mégis bekerültek, tehát kvázi az ő javaslatuknak tennénk eleget ezzel a lépéssel.