Ön hogyan javítana a háziorvosok helyzetén?
Egészségügyi és társadalmi katasztrófa fenyeget
2010-03-26
2./ Az ellátási progresszió magasabb szintjén dolgozó orvosok sok esetben nem ismerik a háziorvosok szakmai színvonalát, nem ismerik, hogy velük szemben a képzés során milyen magas követelményeket támasztanak, így azt elismerni sem tudják. Ez is a háziorvoslás presztízsét rombolja, és erősen frusztrálja az abban dolgozókat. Ez lényegesen javítható lenne például kötelezően előírt kölcsönös, időszakos háziorvosi-kórházi osztályos orvosi cseregyakorlatokkal. A megbecsülésen kívül sokat segítene az egységes ellátási szemlélet és elvek kialakításában is!
Ezen felül a többszörös betegutak többszörös és felesleges Tb kiadást generálnak, ahelyett, hogy azt az érdemi ellátásra, például az alapellátásban a minőségi, illetve a definitív ellátás premizálására fordítanák. Így nincs, ami minőségi munkára ösztönözné a háziorvosokat! Újra kellene értelmezni az önkormányzatok szerepvállalását, ellátási kötelezettségét az alapellátás terén! Azzal, hogy a háziorvosok vállalkozókká lettek, az önkormányzatok minden terhet rájuk áthárítottak, feladatot, fenntartást nem végeznek. Tisztelet a kevés kivételnek! A tartósan üres, ellátatlan - főleg vidéki - körzetek ellátásának biztosítására központi, kormányzati alapot, ill. állami szolgálatot kellene létesíteni, mindaddig, amig az állás betöltésre nem kerül-pályázatott vállalkozóval. Az idős, nyugdíjas orvosok fő problémája az, hogy amikor 1993-tól vállalkozóvá váltak, a nagyobb elkölthető bevétel érdekében minimálbéren lettek bejelentve. Ez jelenleg, visszavonulás esetén minimálnyugdíjat jelentene, ami általuk nem vállalható drasztikus életszínvonal csökkenéssel járna. Ennek megelőzésére jogszabályban kellene rögzíteni a nyugdíj fedezetét, ennek több eltérő módja is létezhetne.
Dr. Gaál István
Háziorvos
Szeged
Jogi anomáliák
Pártállástól függetlenül bármely egészségügyi kormányzat feladata lenne azoknak a jogi anomáliáknak a kiküszöbölése, melyekhez nem kell érdemi forrástöbbletet biztosítani. Ezek a jogalkotási hibák - melyekért sajnálatosan nem tettenérhető a felelősség - jó esetben „csak” napi bosszúságot, rosszabb esetben jogi értelemben vett kiszolgáltatottságot, az egészségügyi ellátás - egyébként sem elhanyagolható - jogi kockázatának sokszor pusztán formai okokból való értelmetlen növekedését eredményezik. Ilyennek minősíthető az Egészségügyi Törvény több helyütt hézagos és inkoherens szabályozása - hogy csak kettőt említsek - a beteg önrendelkezési jogával, és a halottakkal kapcsolatos rendelkezéseivel összefüggésben. A „hatékony” gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló, a gyógyszeradatbázisban színek kavalkádját eredményező mátrixrendszer áttekinthetetlen a gyakorló orvos számára. A folyamatos kötelező továbbképzés keretében történő pontvadászat rejtett szabályainak betartása valóságos taktikus stratégiát igényelnek. Az orvosszakmai felelősségbiztosítás hézagos védőhálójának foltozása: a tizenkét éve hiányzó, a biztosítókra is kötelező kereteket rögzítő jogszabály megalkotása jogalkotói elhatározás kérdése. A működtetési jog - bár az Alkotmánybíróság ebből a szempontból nem találta alkotmányosan aggályosnak - méltánytalanul szorosan fűződik a jogosult orvos személyéhez: elidegenítése és folytatása során realizálni remélt vagyoni érték, nemcsak a gyakran hiányzó fizetőképes kereslet miatt porladhat el - ezért újraszabályozást igényelne. Az egészségügyben végzett túlmunka szabályozása pedig - figyelemmel a brüsszeli irányelvekre is - túlbonyolított, és vitán felül betarthatatlan - bár igaz, ezzel a problémával szerte Nyugat-Európában küzdenek.
Dr. Hanti Péter
orvos-jogász
Budapest
Cikk értékelése
| Eddig 7 felhasználó értékelte a cikket. |
Hozzászólások
Németh Attila | 2010-05-22 20:23:54
Az nem kérdés, hogy több pénz kellene... Véleményem szerint az új kormányzatnak erőfeszítéseket kellene tennie, a praxis szám bővitésére. Persze kérdés, hogy ki dolgozna az újonann létrehozott praxisokban, mert kevés a fiatal jelölt. Viszont akkora praxisokban dolgozunk (én magam egy falusi 2600 fős vegyes praxisban) amikben az előírt / elvárt szűrési, gondozási ténykedést, adminisztrációt végezni szinte lehetetlen. Tudom, hogy nincs hibátlan finanszírozási rendszer, de a mostani biztos, hogy nagyon rossz. Szerintem a legnagyobb baj, hogy a háziorvos nem érdekelt abban, hogy definitiv ellátást nyújtson, sőt igazából anyagilag abban sem érdekelt, hogy praxisában plusz szolgáltatásokat nyújtson (pl. UH vizsgálat) Ezzel ugyanis jelenleg csak plusz kiadás van, bevétel nincs. Nagyon fontos lenne a szakellátással való kapcsolatból a felesleges betegutakat, az értelmetlenül gerjesztett orvos beteg találkozásokat kiküszöbölni (Gondozott betegek fél / egy évesd controll vizsgálatához kötelező beutaló stb.). Lehet, hogy ez nagyon futurisztikusan hangzik, de nem igazán értem, hogy amikor minden rendelőben és minden gyógyszertárban kötelezően van internet elérés, akkor az EP miért költ még jelentős pénzt recept formanyomtatvány nyomtatására, és nekünk miért kell súlyos összegeket költenünk printer tonerekre. (Persze először oda kellene eljutni, hogy a heti és havi jelentéseket a EP fogadja interneten, és ne floppyn kelljen küldeni). Az indokolatlan orvos - beteg találkozások mérséklésére a co-payment (vizitdíj) visszaállítása - újbóli bevezetése célszerűnek tűnne...