Rovatok: Körkérdés
Lapszám: Orvosok Lapja | 2011 | 8. évfolyam 5. szám
Szerző:

Bevezetné a chipsadót?

2011-06-20

Népegészségügyi termékdíjat vet ki a kabinet bizonyos töményen sózott és cukrozott élelmiszerekre, így például egyes rágcsálnivalókra, üdítőkre, de úgy tűnik, az eredeti tervekkel ellentétben a gyorséttermi koszt egyelőre kimarad a megterhelt körből. E havi körkérdésünkben ezt a témát jártuk körül.
 

Rablóadó, sarc

Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége többször megkereste az illetékes tárcákat, de semmilyen érdemi felvilágosítást nem kapott az adó kivetésének módjáról, mértékéről, az érintett termékekről. A sajtóhírekben legtöbbször szereplő szénsavas üdítő, chips, hamburger, édesség termékcsoportok együttesen a magyar lakosság teljes energiabevitelének 2,5 százalékát teszik ki, messze elmaradva a fejlettebb fogyasztói társadalmaktól. Ezen belül a burgonyachips az ener­gia­bevitelünk 0,25 százalékáért felelős, sótartalom esetében pe­dig ez a szám 0,1 százalék. A tervezett adót emiatt igazságtalannak, diszkriminatívnak tartjuk. Nem tartjuk elfogadhatónak a hamburgeradó és az egészségügy finanszírozásának összekapcsolását. Ez nagyjából hasonló lenne ahhoz, mintha a kormány emelné a benzin árát és abból venne új BKV buszokat, vagy levegővételi adót vetne ki és abból fejlesztené a légiközlekedést. Eddig – szintén csak a sajtóból – 10 forint/darabos adóról hallottunk, ez pedig mindössze 13 milliárd éves bevételt jelentene a költségvetésnek. Azt is sérelmezzük, hogy termékeinket gyakran „egészségtelen élelmiszernek” nevezik az illetékes döntéshozók. Egészségtelen élelmiszer nem létezik, csak egészségtelen mértékű fogyasztás. A magyarok nem amiatt híznak, hogy sok kólát isznak vagy sok chipset esznek, hanem mert a kelleténél többet, zsírosabbat ebédelnek, későn vacsoráznak és szinte alig mozognak. Szólni kell még arról a mintegy 200 kisvállalkozásról, amelyek szintén sós snacket állítanak elő zömében Kelet-Magyarországon. A büntetőadó kapcsán az ő megélhetésük veszélybe kerülne, beszűkülne. A kormány termelő ágazatokat, munkahelyeket veszélyeztet az adóval, eredeti választási ígéreteivel éppen szem­be haladva. Ez az adó a török kort idéző egyszerű rablóadó, sarc, amit az államhatalom a saját erejével visszaélve készül kivetni.

Szabó Gábor,
vállalati kapcsolatok
és piackutatási koordinátor, Chio Magyarország Kft.


Nő a fekete- gazdaság

Véleményem szerint nem lehet ilyen módszerrel helyes irányba terelni a táplálkozási szokásokat. Általában az egészségtelen ételek olcsóbbak, így az emberek rákényszerülnek, hogy ezeket vásárolják. Ameddig egy kiló cseresznye vagy eper ára főszezonban is többszöröse egy kiló kenyérének, addig ne várjuk a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedését, és ez most nem azt jelenti, hogy a kenyér túl olcsó. Minden közteher, adó csak emeli az adott termék vagy szolgáltatás árát, ami nekem, mint vásárlónak semmiképpen nem jó. Az ilyen jellegű intézkedések – figyelembe véve, hogy az élelmiszerek áfa-tartalma már így is meglehetősen magas – csak tovább növelik a feketegazdaság arányát. Mint orvos, a legfontosabbnak az egészségünkre való odafigyelést és a megelőzést tartom, és mindennemű adóemelést csak megfelelő hatástanulmányok után látok bevezethetőnek. Ugyanakkor alapelv, hogy tiltott ételek nincsenek, csak kerülendő mennyiségek. Fogászati szempontból a legveszélyesebbnek a magas szénhidráttartalmú szénsavas italokat tartom.

dr. Janik Leonárd,
fogorvos


A lakosság jár rosszul

Nem hinném, hogy érdemi adóbevétel-növekedést lehetne elérni hasonló intézkedésekkel, ráadásul az áremelkedéssel megint a lakosság jár rosszul. Káros olyan mennyiségben fogyasztani a sót és a cukrot, mint az a jóléti társadalmakban, így például Magyarországon is szokás, a gyorséttermekben kapható ételek pedig könnyen emészthető szénhidrátok vitaminok és rostos anyagok nélkül, tele ízfokozókkal, színezékekkel, adalékanyagokkal. De az ember azt veszi meg, amit a pénztárcája enged. Hiába egészségesebb a barna kenyér a fehérnél, ha közben lényegesen drágább is. Inkább a káros luxusnak tekinthető jövedéki termékeket kellene magasabb adóterhekkel sújtani.

dr. Unger Péter,
sportorvos


Nem ez a megoldás

Rengeteg egészséges étel drága, az emberek pedig azt veszik, ami olcsó. Valóban óriási mennyiségű sót, cukrot fogyasztunk, de nem gondolom, hogy ebben a helyzetben a megadóztatás jelentené a megoldást. Inkább a felvilágosító tevékenységet tartom fontosnak. Ami a gyorséttermeket illeti, nem egészséges ilyen koszton élni, de e téren is meg kellene szervezni valamilyen ellenpólust. Ha hazafelé menet a gyerek csak egy hamburgerest lát, gyorsan odaszokik, pedig ha ott lenne mellette öt másik gyorsétterem egészségesebb táplálékokkal, lehet, hogy azokba is bemenne.

dr. Dévai Judit,
belgyógyász


Kéznél vannak

Nem értek egyet azzal, hogy a sót vagy a cukrot önmagában károsnak bélyegezzük. Más kérdés, hogy mindennek a fogyasztását túlzásba lehet vinni. A mértéktelen cukorfogyasztás hatása a bőrön is meglátszik, és nemcsak elhízáshoz vezet, de a gombás megbetegedéseknek is ideális táptalajt biztosít. A gyorséttermi koszt sem egészséges. Ugyanakkor a mai rohanó világban ezek az ételek vannak kéznél, és még mindig jobb, ha egy hamburgert eszünk meg, mintha valami cukros süteményt fogyasztunk el ebéd gyanánt.

dr. Apostol Éva,
bőrgyógyász

Cikk értékelése

Még senki sem értékelte a cikket.

Hozzászólások