Míg az akut koszorúér-eseményen átesett betegek kórházi ellátását illetően Európa élvonalában helyezkedünk el, addig a szekunder prevenciót és rehabilitációt illetően inkább a sereghajtó országok közé tartozunk. Gavallér Henriette adjunktust arról kérdeztük a Debreceni Kardiológiai Napokon készült interjúban, hogy melyek a háttérben álló okok, és hogyan lehetne javítani a helyzeten.  ...

A statinok felfedezése és bevezetése a lipidcsökkentő kezelésben a mai napig az egyik legfontosabb lépés volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ennek jelentőségéről és a statinok szedésével kapcsolatos fontos szempontokról beszélt Harangi Mariann egyetemi docens a Debreceni Kardiológiai Napokon vele készült interjúban....

A hipertónia kezelésének Páll Dénes professzor kétségtelenül az egyik hazai szaktekintélye a téma jeles képviselői közül. A Debreceni Kardiológiai Napok alkalmával tartott előadásában, majd az ezt követően vele készült interjúban azt járta körül, hogy hogyan valósulnak meg napjainkban az aktuális terápiás ajánlásban foglaltak a hipertóniás betegek kezelésekor....

A stabil koszorúérbetegek komplex kezelésben kell, hogy részesüljenek – ez derült ki a Sepp Róbert egyetemi docenssel a Debreceni Kardiológiai Napokon készített interjúból. Az eredményes kezelést a gyógyszeres terápia, illetve az intervenciós beavatkozások közötti szinergizmust kihasználva lehet megvalósítani....

A magasvérnyomás-betegség és a szívkoszorúér-betegség – az endothel diszfunkciójával jellemezhető kardiovaszkuláris elváltozások –, gyakran olyan anyagcserezavarokkal járnak, mint a 2-es típusú diabétesz, a dyslipidaemia és az obesitas. A hipertóniások több mint felében legalább két másik kardiovaszkuláris kockázati tényező is megtalálható. A vérnyomáscsökkentés kedvező kardiovaszkuláris hatása jól ...

 A kardiovaszkuláris betegségek a jelenkori mortalitás és morbiditás vezető okai világszerte. A magasvérnyomás-betegség és a szívelégtelenség ezen megbetegedések számottevő hányadát képezik. A hipertónia egyik legmeghatározóbb okaként a szimpatikus idegrendszer túlzott működése nevezhető meg. A fokozott katecholaminszint a szív béta-1 és az erek alfa-1 adrenerg receptorain hatva tachycardiát, a szívizom ...

Menopauza után számos metabolikus és vaszkuláris változás következik be. Nő a testtömeg, ezen belül kifejezetten az intraabdominális zsír mennyisége fokozódik. Gyakoribb lesz a dyslipidaemia, és a szénhidrát-anyagcsere zavara. Fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás és emelkedik a hipertónia gyakorisága is. Posztmenopauzában a hipertónia kezelésére jó lehetőség a szimpatikus idegrendszeri aktivitást ...

A magasvérnyomás-betegség napjainkban is kihívásnak számít, főként a háziorvosi gyakorlatban, hiszen a rizikótényezők felmérése, a betegek kiszűrése és a célértékre történő beállítás elsődlegesen a mi feladatkörünk. Amennyiben nincsenek társbetegségek vagy egyéb szövődmények, betegeink nem is kerülnek más egészségügyi rendszer látókörébe. Azok fennállása esetén is, egy kivizsgálás, ...

A szívelégtelenség prevalenciája a fejlett országok felnőtt lakosságának körében eléri a 2-2,5%-ot. Magyarországon ez az arány óvatos becsélések alapján 1-6%. Egészségügyi elemzők az elkövetkező 20 évben a szívelégtelenség prevalenciájának 25%-os emelkedését prognosztizálják. A betegség kezelésével kapcsolatos kiadások az összes egészségügyi kiadásnak 5-6%-át emésztik fel. Bár a betegség kezelése ...

Az ismert és kezelt hipertóniások jelentős hányadának vérnyomása továbbra sincs célértéken. Továbbá a hipertóniások 70-80%-ában az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők halmozódnak, ami sokszorosára fokozza a kardiovaszkuláris kockázatot. Ezek célértékig történő kezelésével hasonló a helyzet, mint a hipertónia esetében. Ennek hátterében részben a világszerte alacsony hosszú távú terápiás ...

A stabil koszorúérbetegek komplex kezelésben kell, hogy részesüljenek – ez derült ki a Sepp Róbert egyetemi docenssel a Debreceni Kardiológiai Napokon készített interjúból. Az eredményes kezelést a gyógyszeres terápia, illetve az intervenciós beavatkozások közötti szinergizmust kihasználva lehet megvalósítani....

A hipertónia kezelésének Páll Dénes professzor kétségtelenül az egyik hazai szaktekintélye a téma jeles képviselői közül. A Debreceni Kardiológiai Napok alkalmával tartott előadásában, majd az ezt követően vele készült interjúban azt járta körül, hogy hogyan valósulnak meg napjainkban az aktuális terápiás ajánlásban foglaltak a hipertóniás betegek kezelésekor....

A statinok felfedezése és bevezetése a lipidcsökkentő kezelésben a mai napig az egyik legfontosabb lépés volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ennek jelentőségéről és a statinok szedésével kapcsolatos fontos szempontokról beszélt Harangi Mariann egyetemi docens a Debreceni Kardiológiai Napokon vele készült interjúban....

Míg az akut koszorúér-eseményen átesett betegek kórházi ellátását illetően Európa élvonalában helyezkedünk el, addig a szekunder prevenciót és rehabilitációt illetően inkább a sereghajtó országok közé tartozunk. Gavallér Henriette adjunktust arról kérdeztük a Debreceni Kardiológiai Napokon készült interjúban, hogy melyek a háttérben álló okok, és hogyan lehetne javítani a helyzeten....

A COPD a világ minden részén, így Magyarországon is a nagy, fokozatosan növekvő számú beteg miatt jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszer számára. A betegség korai felismerése és megfelelő kezelése költséghatékony és kulcsfontosságú a beteg életminősége, életkilátásai szempontjából. Az új nemzetközi ajánlás (GOLD 2017) a kategória és terápiás beosztás magába új lehetőségeket nyújt, amit...

A szerző áttekintést ad az asztma diagnózisának és kezelésének legfontosabb elveiről, kiemelve a háziorvosi praxisban is használható gyakorlati „fogásokat”. ...

A háziorvosi rendelések betegforgalmának jelentős részét képezik a légúti panaszos betegek az őszi és téli hónapokban. A közleményben elsősorban a krónikus légúti betegségben szenvedő betegek alsó légúti infekcióit érintő problémákat és az otthon szerzett pneumóniák témakörét tárgyaljuk részletesen....

A pulmonalis hipertónia (PH) egy sokrétű etiológiájú betegség, amely a legújabb Europen Society of Cardiology/European Respiratory Society (ESC/ERS) irányvonal alapján öt különböző csoportba sorolható be: pulmonalis artériás hipertónia (PAH – 1. csoport), PH balszívfél-betegséggel (2. csoport), PH-tüdőbetegséggel és/vagy hipoxiával (3. csoport), krónikus tromboembóliás PH (CTEPH – 4. csoport) és PH ...

 Az interstitialis tüdőbetegségek (ILD, interstitial lung disease) fogalma alatt egy színes, heterogén csoportot értünk: többnyire krónikus lefolyású megbetegedésekről van szó, amelyekre – bár érintett a tüdőparenchyma is – a tüdő kötőszövetes, ereket is tartalmazó vázának diffúz gyulladása és hegesedése jellemző.

A közlemény célja annak megtalálása, hogy hol van lehetőség a háziorvosok és ...