Mi lesz a budapesti kórházakkal?

2011-07-08

A Semmelweis-terv intézkedései értelmében nyolc betegellátási nagytérség jön majd létre Magyarországon, a fővárosban pedig három sürgősségi centrumot alakítanak ki. Minden ellátási térség nagyjából 1-1,6 millió beteg ellátásáért felel majd adott központtal, miközben a városi kórházak egy-egy szakterületre specializálódnak. A terv emellett szól egy új finanszírozási rendszer kialakításáról, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozásáról, valamint a népegészségügyi programok felülvizsgálatáról is. Az utóbbi körbe tartozik a káros – vagy annak minősített – élelmiszerekre kivetendő népegészségügyi termékdíj kivetése is. Az egészségügyi kormányzat célja, hogy a kórházközpontú jelenlegi szisztéma helyett minél nagyobb szerepet kapjon a rendszerben a háziorvosi- és járóbeteg-ellátás, és ezáltal fenntartható rendszer jöhessen létre a sok vihart látott magyar egészségügyben.
A fővárosi kórházrendszer átalakítása nagyjából hat-kilenc hónapot vesz majd igénybe, országos szinten pedig őszig tartanak az átszervezések, amelyek révén 2012-ben már az új rend szerint működhetnének az intézmények. A szisztéma átszervezése a tárca álláspontja szerint nem igényel jelentős többletforrást, és a következő időszakban számos területen lehet spórolni, illetve további összegeket bevonni az ágazatba például uniós támogatások felhasználásával. A kormány jelentős megtakarításokat remél például a szükséges eszközök, készítmények közös beszerzéséből, és az energiaellátás terén is várhatóak ésszerűsítések, az eddigieknél olcsóbb, célszerűbb meg­oldások. A korábban már kiürített fővárosi intézmények ingatlanjainak eladásából szintén további bevételeket remél az egészségügyi kormányzat: ilyen például az egykori Szabolcs utcai kórház vagy a pszichiátriai komplexum Lipótmezőn. Egyes ingatlanok gyógyturisztikai hasznosítása is szóba jöhet.

 

 

Nem lesz könnyű menet

 

Azt persze maga az államtitkár is tudja, hogy az átalakításoknak sok ellenérdekeltje lehet. Mint az InfoRádióban Szócska Miklós elmondta, ezek végrehajtása nemcsak egyes intézményeknek fájhat az erőforrások koncentrációja miatt, hanem maguknak az orvosoknak és a betegeknek is. Előbbieknek elképzelhető, hogy többet kell majd utazniuk, utóbbiak dolga pedig a rögzített betegút miatt válhat rugalmatlanabbá. A betegutak optimalizálása egyébként az átalakítások első lépéseinek egyike lesz. A beszállítók egyéni érdekeit szintén sértheti, hogy innentől fogva nem lesz helye egyedi alkuknak az egyes intézményekkel.
Borítékolhatóan komoly viták származnak majd az ellátási térségek határainak pontos kialakításából. Ezen a téren elsősorban nem a közigazgatási határok lesznek elsősorban irányadóak, sokkal inkább az egyes intézmények kapacitása és a közlekedési útvonalak hálózata határozza majd meg, melyik település hová tartozik. A párhuzamos struktúrák megszüntetésében, a kooperáció elősegítése érdekében a térségenként működő egészségszervezési igazgatóságok látnak majd el kulcsszerepet.

 

 

Az államosításon túl…

 

Ami Budapestet illeti, a leglényegesebb változás, hogy a fővárosi kórházak kezelését és irányítását átveszi az állam. Ez tizenkét intézményt érint. Az összesen kilencvenhárom telephelyet fenntartó tizenkét kórházban jelenleg majdnem 11 ezer kórházi ágyat tartanak fent, és évente több mint 370 ezer beteget látnak el ezekben az intézményekben. A rendelkezésükre álló ingatlan és ingó vagyon összértéke meghaladja a 150 milliárd forintot, és mintegy 15 ezer embert foglalkoztatnak.
Jelenleg is egyeztetések folynak arról, melyek lehetnek a főváros kiemelt kórházai, és azt sem tudni pontosan, mely intézményeknek kell majd funkciót, profilt váltania. Az azonban Szócska Miklós nyilatkozataiból is egyértelműnek tűnik, hogy elképzelhetőek kórházbezárások: ahogy az egészségügyi államtitkár fogalmazott, nincs értelme finanszírozni a rosszul felszerelt intézményeket, ehelyett meg kell találni ezek új funkcióját a rendszerben. A kabinet ugyanakkor emellett a jól működő műhelyek megerősítését is ígéri. Az államtitkár az esetleges ágyszámcsökkentésekre, leépítésekre vonatkozó kérdéseket rendszerint azzal hárította el, hogy a kormány nem ágyszámban, hanem hatékony és fenntartható rendszer létrehozásában gondolkodik.

 

 

Sürgősségi centrumok

 

A létrehozandó három sürgősségi centrum Észak- és Dél-Pesten, illetve Budán kerül kialakításra. Sajtóértesülések szerint a sürgősségi centrumok létrehozása terén alapvető szerepet kap majd a Semmelweis Egyetem, amely két központban is kulcsszerepet játszhat. Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, az Országos Idegtudományi Intézet, illetve további egységek csatlakozásával jöhetne létre a Dél-pesti sürgősségi centrum. Ennek budai partnerét a Kútvölgyi, illetve a Városmajor utcai intézetek, valamint a Szent János Kórház funkcionális integrációjával hozhatnák létre, az Észak-pesti sürgősségi centrum alapegységét pedig a Honvéd Kórház jelenthetné. Itt eszközölnék bizonyos fejlesztések támogatását, aktív kapacitások és telephelyek koncentrálását.
A kevés szinte biztosnak látszó, tehát hivatalos forrásból érkező hír közé tartozik, hogy a Szent Margit Kórház ismét önállóvá válhat. Ezt az intézményt 2008 januárjában a Fővárosi Önkormányzat a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai elnevezésű összevont intézménybe integrálta a fenntartható működés érdekében, ez azonban jogi és gazdasági integrációt jelentett, a szakmastruktúra nem került összevonásra. Szentes Tamás főpolgármester-helyettes elő­terjesztése szerint a Margit Kórház tervezett újonnani leválasztása mellett szóló elsődleges érv, hogy az összevont intézmény magas kapacitása és széles szakmai portfóliója miatt meghaladja az optimális, átlátható betegellátás-szervezési méreteket. A Szent Margit ugyanakkor sebészeti és szülészeti profiljának megerősítésével önállóan is fenntartható, kiegyensúlyozott gazdálkodású, megfelelő üzemméretű intézmény lehet, amely szakmai szinten a továbbiakban is együttműködhet a Szent János Kórházzal. Az Országos Sportegészségügyi Intézet szintén átalakítás előtt áll, a sportolók járóbeteg-ellátását a Semmelweis Egyetem kaphatná meg. Emellett hallani egy új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet felállításáról is talán a Nyírő Gyula Kórház területén – talán nem.
Azért indokolt szinte minden egyes pontnál a feltételes mód, mert lapzártánkig az általunk megkeresett fővárosi egészségügyi intézmények elhárították érdeklődésünket azt illetően, mi lesz az adott kórházak további sorsa. Az elzárkózás oka gyakorlatilag minden esetben az volt, hogy maguk az illetékesek sem tudtak semmi konkrétumot kórházuk leendő sorsáról annál többet, mint ami a lapokban megjelent. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat pedig csak azt követően nyilatkozik a budapesti struktúra átszervezéséről, ha véget érnek közöttük az egyeztetések.