Az aktív lakosság nem érzi magát biztonságban az egészségügyi rendszerben (AXA-GKI-felmérés)
2010-03-11A gazdaságilag aktív lakosság döntő többsége (69 százalék) nem érzi magát biztonságban a jelenlegi hazai egészségügyi ellátó rendszerben, s biztonságérzetük még romlott is az elmúlt 12 hónapban – derül ki abból a kutatásból, amelyet az AXA megbízásából a GKI készített februárban az egészségügyi ellátás minőségének megítéléséről. Az aktív népesség több mint kétharmada hajlandó lenne előre kiszámítható többletköltséget is elviselni annak érdekében, hogy időben és megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz jusson. A jobb ellátás érdekében a válaszadók mintegy 38 százaléka fizetne havi 1-2 ezer forintot, míg további 35 százalék akár havi 3-5 ezer forintot is hajlandó lenne áldozni a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokért – mutat rá a felmérés. Az AXA a következő hónapokban a GKI-val közösen további egészségügyi kutatásokat is elvégez majd.
Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a válaszadók többsége (67%) úgy érzi, a kapott egészségügyi ellátás szakmai minőségét meg tudja ítélni. A válaszadók többsége (75 százalék) a kapott ellátást leginkább saját korábbi tapasztalatára támaszkodva értékeli, ám a bizonyosság érdekében többen (44 százalék) más orvos szakvéleményét is kérik a kapott kezeléssel kapcsolatban, és sokan (39 százalék) az interneten is tájékozódnak. A legfeljebb érettségivel rendelkezők körében ritkább (36 százalék), hogy más orvos véleményét is kikérik, a fiatalabbakat (a 18 évtől 39 évig terjedő korosztályt) pedig az interneten található információk inkább orientálják a véleményalkotásban, mint a 40 év felettieket.
A jobb szakmai minőség érdekében a válaszadók a jó hírű orvosokat keresik, amiben leginkább kapcsolati hálójukra támaszkodnak, s e célból csak ritkán vetik be a paraszolvenciát. Akik már jártak magánorvosnál, sokkal nagyobb arányban (59 százalék) mennek újra magánrendelésre a magasabb színvonal érdekében, mint akiknek korábban is csak állami ellátásban volt részük (25 százalék).
Az aktív népesség a háziorvosi ellátást erős, míg a szakrendelői valamint a kórházi szakellátást gyenge közepesre értékeli. A felmérés válaszadói szerint az ellátás színvonalában érezhető romlás ment végbe az elmúlt 12 hónap során, mely különösen a szakellátást és a kórházi ellátást érinti. A magánegészségügy szolgáltatóit az aktív lakosság minden tekintetben jobbnak értékeli, mint a társadalombiztosítási rendszer intézményeit. A legkisebb különbséget az orvosszakmai felkészültségben látják, de a műszerezettségben és a kényelmi funkciókban igen markánsak a különbségek. (1. táblázat)
„A felmérésben résztvevők 95 százaléka szerint a finanszírozáson kívül az egészségpénztárnak szerepet kell vállalnia abban is, hogy a tagok magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthassanak hozzá.” – mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke. „Ennek elősegítésére a tagok elsősorban a szolgáltatók színvonalát garantáló minőségbiztosítási rendszer működtetését várják el a pénztártól. Fontos elvárás az is, hogy a pénztár a legjobb szolgáltatókkal szerződjön és vegye figyelembe a szolgáltatókról adott tagi értékelést. Az AXA a napokban elinduló kiegészítő szolgáltatásával hamarosan bizonyítékát adja annak, hogy az egészségpénztári tagok elvárásainak maradéktalanul megfelel.”- teszi hozzá.
Kutatási módszertan
- Kérdőíves, (önkitöltő) felmérés (e-mail)
- Minta: 10.000 fő, AXA Egészségpénztári tagok, válaszadó 670 fő
- Életkori megoszlás: 18-29 éves: 21,5 százalék, 30-39 éves: 44,0 százalék, 40-59 éves: 32,2 százalék, 60+ éves 2,3 százalék
- Nemenkénti megoszlás: nő 53,9 százalék, férfi 46,1 százalék
- Reprezentativitás: a válaszok életkor, nem, régió szerinti súlyozásával az aktív népességre vonatkoztatva reprezentatívak
Cikk értékelése
| Eddig 5 felhasználó értékelte a cikket. |
Hozzászólások