Fertőzésért felelősség fogságában!?

avagy egészségügyi szolgáltatónál bekövetkezett fertőzés és kártérítési felelősség

2010-01-21

Kártérítési felelősség kerítésmászásért

 

Az ítélet tényállása szerint a beteg alkohol fogyasztását követően elesett, fejét beütötte. A kórház a fejsérülést ellátta, de a beteg nem kívánta megvárni, hogy a további gyógykezelés érdekében a mentő elszállítsa, így távozott úgy, hogy a kerítésen keresztül próbált át­mász­ni, de fennakadt és súlyos, roncsolásos combsérülést szenvedett. A sebet feltárták, az elhalt részeket eltávolították, drén­cs­ö­vet helyeztek be és a másnap jelentkező lázas állapotkor, antibiotikumot adtak. A következő na­pon a drén­ből vett minta alapján tenyésztést kértek, infektológus bevonásával antibiotikum váltás történt és reoperációt végeztek, ahol az elhalt részeket távolították el. A betegnél két nap múlva kialakult a sokszervi elégtelenség, majd há­rom nap múlva meghalt. A boncolási jegyzőkönyv szerint a halál oka a nyársalásos sérülést követő szepszis és abból eredő légzési és keringési elégtelenség volt.
A bíróság mindkét fokon kimondta az szolgáltató kártérítési felelősségét. Az indokolás szerint, már az első feltáráskor illetve azt követően elvárható lett volna az antibiotikumos kezelés megkezdése (és nem egy nappal később), továbbá korábban, már az első beavatkozásnál, elvárható lett volna a tenyésztésre mintát venni és tenyésztést kérni, így korábban kezdődhetett volna meg a célzott antibiotikumos kezelés.

 

 

 

Fertőződni pedig szabad!

 

Az ítélet ismertetéséből látható, hogy igen szigorú részletességgel elemzi a fertőzések kezelését a bírói gyakorlat. Nem volt ez azonban mindig így. A 90-es években általános szemlélet volt, hogy az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben bekövetkezett fertőzés a beavatkozás kockázatának, minősült, amiért a szolgáltatót kártérítési felelősség nem terhelte.