A Lendület Program nyerteseinek első évi eredményei

2010-10-07

Óriási verseny folyik a tehetséges kutatókért Európában és a világban, ők jelentik ugyanis egy-egy ország számára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. Magyarországnak részt kell vennie ebben a versenyben, el kell indulnia, és tavaly el is indult- ezekkel a gondolatokkal utalt vissza a Lendület Program kezdeményezésének szándékára az MTA elnöke az első évi nyertesek eredményközlő konferenciáján. Még mindig világszínvonalú kutatóink vannak, és sajnálatos, hogy közülük sokan kényszerülnek külföldön dolgozni- fejtette ki Pálinkás József a Parlamentben is az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről tartott beszámolójában. A Lendület Program nem csak a tehetséges fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítését és elvándorlásuk megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújításához és versenyképességük növeléséhez is. A Program keretet ad a kiszámítható kutatói életpályához, a nyertesek önálló kutatócsoport-alakításával erősödik az akadémiai intézethálózatban folytatott iskolateremtő tevékenység. Az a tény, hogy a fiatal tudósok itthon tartásáért indított programhoz hasonló kezdeményezésre tettek javaslatot Obama elnök tudományos tanácsadói, csak megerősített abban, hogy a Lendület program példaértékű - fejtette ki az MTA elnöke.

 

A Lendület Program nyertesei a támogatásból ígéretes kutatási programokra hoztak létre új kutatócsoportokat az Akadémia kutatóintézeteiben. Ez önálló munkalehetőséget, saját kutatócsoportot, jól felszerelt laboratóriumot és méltányos fizetést jelent a hazaköltöző, vagy itthon maradó tehetségeknek. A Lendület Programot idén is mintegy 300 millió forinttal támogatja az Akadémia. Ezt az összeget a kutatások forrás- és műszerigényét figyelembe véve osztották el a nyertes pályázók között. A kedvező elbírálásban részesült jelentkezők számára az MTA öt évre biztosítja a támogatást. Ezt követően az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és annak vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport-vezető határozatlan idejű alkalmazásáról.

 

A résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a Lendület Program keretében elnyert támogatást további kutatás-finanszírozási forrásokkal egészítsék ki. Ezt a követelményt minden kutató teljesítette.

 

A 2009-es év nyertesei között található fizikus-csillagász, biológus, kutatóorvos, agykutató és matematikus. A Lendületes kutatók eddigi munkájáról szóló beszámolók alapján a bírálatokra felkért tudósok mind az öt kutatócsoport teljesítményét elismerésre méltónak találták és javasolták a megkezdett programok további akadémiai finanszírozását.

 

 

Sejtek vándorlása

 

A Lendület Program előtt a SOTE-n kutató, ma már az MTA Enzimológiai Intézetét vezető Buday László biológus és kutatócsoportja a sejtek vándorlását vizsgálja az emberek és az emlősállatok szervezetében.
A sejtműködést, részletesebben a sejtosztódást, a sejtmozgást, és a sejtek általános anyagcseréjét az un. növekedés faktorok irányítják. A növekedési faktorok által használt úgynevezett jelátviteli pályák működési zavara olyan betegségekhez vezethet, mint például a rákos daganatok, vagy a cukorbetegség. A Lendület Program keretében Buday László és munkacsoportja eddig ismeretlen jelátviteli pályák felderítését tűzte ki célul. A tudósok génhiányos egereket vizsgálnak. Az állatokból eltávolították a magyar tudósok által felfedezett és elnevezett HOFI fehérjét, amelynek hatására drámaian csökkent a sejtek mozgási képessége. Vizsgálataik közben jöttek rá arra is, hogy egy ritka, de súlyos betegség, a Frank ter Haar szindróma hátterében is valószínűleg e sejtmozgás sérülése áll.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az un. HOFI fehérje termeléséért felelős gén nélkül született egér, illetve az említett szindrómában szenvedő emberek kóros elváltozásai nagyon hasonlóak, ugyanazokat a szerveket és szöveteket érintik.

 

 

Antibiotikum-koktélokkal baktériumok ellen

 

A gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásai, különösen az antibiotikumok állnak Papp Balázs biológus és csoportja kutatásainak középpontjában. A fiatal tudós a nagy-britanniai University of Manchester-ből jött haza az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetébe, ahol jelenleg a Számítógépes Rendszerbiológiai Csoportot vezeti.
A szegedi kutatók az emberiség kórokozók ellen vívott küzdelmének kiemelkedően fontos eszközeit, az antibiotikumokat vizsgálják. Közismert és aggasztó tény, hogy az antibiotikumok hatása idővel gyengül. Az ellenállóvá vált baktériumok csak az USA-ban több tízmilliárd dollár kárt okoznak évente. Papp Balázs és kutatócsoportja egy mesterséges intelligencián alapuló, számítógép-vezérelt eljárást dolgozott ki. Ez a laboratóriumi robot olyan hatóanyag-kombinációkat keres, amelyek egymás hatását erősítik, így harcolva a baktériumok okozta súlyos fertőzések ellen. Papp Balázs és kutatócsoportja nem csupán új antibiotikum koktélokat igyekszik találni, hanem arra az általános kérdésre is keresik a választ, hogy mely biológiai tényezők határozzák meg az antibiotikumok közötti kölcsönhatásokat.
A fiatal tudós már 2009-ben az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science-ben számolt be kutatócsoportjának eredményeiről.

 

 

Kirándulás az óriáscsillagok közé a Kepler Űrtávcsővel

 

A távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul Kiss László fizikus-csillagász, aki hét év ausztráliai tartózkodást követően költözött vissza Magyarországra. A University of Sydney, School of Physics-et az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetre cserélő tudós a Lendület Program egyik nyerteseként 12 fős kutatócsoportot hozott létre az Intézeten belül, és korszerű kutatásai témájához öten csatlakoztak már egyéb hazai tudományos műhelyekből. A magyar csillagászat legnagyobb kutatócsoportjának egyik fő feladata a tavaly tavasszal pályára állt és az eddigi legprecízebb fénymérést lehetővé tevő csillagászati eszköz, a Kepler Űrtávcső segítségével érkező adatok vizsgálata. A csillagászok a fényességüket hosszú idő alatt változtató vörös óriáscsillagok fizikai sajátosságait vizsgálják a Kepler segítségével. Az ilyen típusú csillagok rezgéseinek tanulmányozása nem csak saját Napunk későbbi fejlődési állapotáról ad képet, de bepillantást enged galaxisunk csillagkeletkezési folyamataiba is. A Lendületes kutató és csoportja emellett modelleket dolgozott más csillagok körül keringő bolygók, az úgynevezett exobolygók holdjainak modellezésére is.

 

 

„Kirakós” idegsejtek hálózatásból: az agykéreg feltérképezése

 

Az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék. Ennek a rendkívül bonyolult rendszernek a működését vizsgálja az USA-ból, a Department of Anatomy and Neurobiology, University of California-ról a Lendület Program egyik nyerteseként hazatért Szabadics János agykutató.
A fiatal tudós az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében alapított kutatócsoportot, amelynek felfedezései hosszú távon hozzájárulhatnak az epilepszia gyógyszeres kezeléséhez. A Lendület pályázaton nyertes agykutató és munkatársai új műszereket is beszereztek, amelyekkel egy korábban megkezdett munkát sikerült befejezniük. A rangos Journal of Neuroscience-ben megjelent cikkükben egy különleges sejttípust, a szemcsesejtet írták le, amelyet akkor találtak meg, amikor az agy egy, a tanulás bizonyos formáiban igen fontos szerepet játszó részét, a hippokampuszt vizsgálták. A kutatók úgy vélik,hogy vizsgálataik hozzájárulhatnak az agy működésének pontosabb megértéséhez.

 

 

Adatok védelméért a matematika nyelvén

 

A digitális adatvédelem és a dokumentumok kiszivárogtatása elleni küzdelem áll annak a kutatásnak a fókuszában, amelyet a kanadai Simon Fraser University-ről hazatért, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézetében kutatócsoportot alapító Tardos Gábor vezet. A tudósok olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amellyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább. A dokumentumok titkosításában az úgynevezett ujjlenyomat kódok segítenek. Tardos Gábor és munkatársai a lehető legrövidebb ilyen kód előállításán, és dokumentumokba rejtésén dolgoznak.
A csoport másik kutatási területe a titokmegosztás. Az általuk kifejlesztett módszer lehetővé teszi egyebek mellett az aláírási jogosultságok rugalmas kezelését, hozzájárulva olyan, ma már mindennaposnak számító tevékenységekhez, mint a biztonságos bankolás vagy az elektronikusan lebonyolított szavazás.
A kutatócsoport tagjai a Combinatorics, Probability and Computing című folyóiratban számoltak be eredményeikről, és most jelenik meg publikációjuk a Journal of Graph Theory szaklapban.

A Magyar Tudományos Akadémia weboldalán (www.mta.hu) folyamatosan nyomon követjük a Lendület Program nyerteseinek sorsát, és híradásokkal szolgálunk tudományos eredményeikről.

 

 

További információ:

MTA Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6321, Fax: (06-1) 302-5638
sajto@office.mta.hu; info@office.mta.hu
www.mta.hu