A nyári szezonális utazással összefüggő betegségek igen nagy hányada fertőzéssel hozható összefüggésbe. Ennek kapcsán gyakoriak a hasmenéses jellegű, valamint az ételmérgezésekhez kapcsolódó infekciók. Az utazás előtti tanácsadás során fontos felhívni valamennyi utazó figyelmét arra, hogy minden esetben tájékozódjon úticéljának megfelelően arról, hogy milyen potenciális veszélyekre kell figyelnie. A nyári...

A diabétesz-láb szövődményeinek megelőzésében, terápiájában és rehabilitációjában kulcsfontosságú kérdés a tehermentesítés, mint a komplex kezelés része. A végtag-amputációhoz vezető okok között mégis kevéssé (el)ismert a korrekt tehermentesítés elmaradása. ...

Míg az akut koszorúér-eseményen átesett betegek kórházi ellátását illetően Európa élvonalában helyezkedünk el, addig a szekunder prevenciót és rehabilitációt illetően inkább a sereghajtó országok közé tartozunk. Gavallér Henriette adjunktust arról kérdeztük a Debreceni Kardiológiai Napokon készült interjúban, hogy melyek a háttérben álló okok, és hogyan lehetne javítani a helyzeten.  ...

A statinok felfedezése és bevezetése a lipidcsökkentő kezelésben a mai napig az egyik legfontosabb lépés volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ennek jelentőségéről és a statinok szedésével kapcsolatos fontos szempontokról beszélt Harangi Mariann egyetemi docens a Debreceni Kardiológiai Napokon vele készült interjúban....

A hipertónia kezelésének Páll Dénes professzor kétségtelenül az egyik hazai szaktekintélye a téma jeles képviselői közül. A Debreceni Kardiológiai Napok alkalmával tartott előadásában, majd az ezt követően vele készült interjúban azt járta körül, hogy hogyan valósulnak meg napjainkban az aktuális terápiás ajánlásban foglaltak a hipertóniás betegek kezelésekor....

A stabil koszorúérbetegek komplex kezelésben kell, hogy részesüljenek – ez derült ki a Sepp Róbert egyetemi docenssel a Debreceni Kardiológiai Napokon készített interjúból. Az eredményes kezelést a gyógyszeres terápia, illetve az intervenciós beavatkozások közötti szinergizmust kihasználva lehet megvalósítani....

A magasvérnyomás-betegség és a szívkoszorúér-betegség – az endothel diszfunkciójával jellemezhető kardiovaszkuláris elváltozások –, gyakran olyan anyagcserezavarokkal járnak, mint a 2-es típusú diabétesz, a dyslipidaemia és az obesitas. A hipertóniások több mint felében legalább két másik kardiovaszkuláris kockázati tényező is megtalálható. A vérnyomáscsökkentés kedvező kardiovaszkuláris hatása jól ...

 A kardiovaszkuláris betegségek a jelenkori mortalitás és morbiditás vezető okai világszerte. A magasvérnyomás-betegség és a szívelégtelenség ezen megbetegedések számottevő hányadát képezik. A hipertónia egyik legmeghatározóbb okaként a szimpatikus idegrendszer túlzott működése nevezhető meg. A fokozott katecholaminszint a szív béta-1 és az erek alfa-1 adrenerg receptorain hatva tachycardiát, a szívizom ...

Menopauza után számos metabolikus és vaszkuláris változás következik be. Nő a testtömeg, ezen belül kifejezetten az intraabdominális zsír mennyisége fokozódik. Gyakoribb lesz a dyslipidaemia, és a szénhidrát-anyagcsere zavara. Fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás és emelkedik a hipertónia gyakorisága is. Posztmenopauzában a hipertónia kezelésére jó lehetőség a szimpatikus idegrendszeri aktivitást ...

A magasvérnyomás-betegség napjainkban is kihívásnak számít, főként a háziorvosi gyakorlatban, hiszen a rizikótényezők felmérése, a betegek kiszűrése és a célértékre történő beállítás elsődlegesen a mi feladatkörünk. Amennyiben nincsenek társbetegségek vagy egyéb szövődmények, betegeink nem is kerülnek más egészségügyi rendszer látókörébe. Azok fennállása esetén is, egy kivizsgálás, ...

A szívelégtelenség prevalenciája a fejlett országok felnőtt lakosságának körében eléri a 2-2,5%-ot. Magyarországon ez az arány óvatos becsélések alapján 1-6%. Egészségügyi elemzők az elkövetkező 20 évben a szívelégtelenség prevalenciájának 25%-os emelkedését prognosztizálják. A betegség kezelésével kapcsolatos kiadások az összes egészségügyi kiadásnak 5-6%-át emésztik fel. Bár a betegség kezelése ...

Az ismert és kezelt hipertóniások jelentős hányadának vérnyomása továbbra sincs célértéken. Továbbá a hipertóniások 70-80%-ában az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők halmozódnak, ami sokszorosára fokozza a kardiovaszkuláris kockázatot. Ezek célértékig történő kezelésével hasonló a helyzet, mint a hipertónia esetében. Ennek hátterében részben a világszerte alacsony hosszú távú terápiás ...

A COPD a világ minden részén, így Magyarországon is a nagy, fokozatosan növekvő számú beteg miatt jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszer számára. A betegség korai felismerése és megfelelő kezelése költséghatékony és kulcsfontosságú a beteg életminősége, életkilátásai szempontjából. Az új nemzetközi ajánlás (GOLD 2017) a kategória és terápiás beosztás magába új lehetőségeket nyújt, amit...

A szerző áttekintést ad az asztma diagnózisának és kezelésének legfontosabb elveiről, kiemelve a háziorvosi praxisban is használható gyakorlati „fogásokat”. ...

A háziorvosi rendelések betegforgalmának jelentős részét képezik a légúti panaszos betegek az őszi és téli hónapokban. A közleményben elsősorban a krónikus légúti betegségben szenvedő betegek alsó légúti infekcióit érintő problémákat és az otthon szerzett pneumóniák témakörét tárgyaljuk részletesen....

A pulmonalis hipertónia (PH) egy sokrétű etiológiájú betegség, amely a legújabb Europen Society of Cardiology/European Respiratory Society (ESC/ERS) irányvonal alapján öt különböző csoportba sorolható be: pulmonalis artériás hipertónia (PAH – 1. csoport), PH balszívfél-betegséggel (2. csoport), PH-tüdőbetegséggel és/vagy hipoxiával (3. csoport), krónikus tromboembóliás PH (CTEPH – 4. csoport) és PH ...

 Az interstitialis tüdőbetegségek (ILD, interstitial lung disease) fogalma alatt egy színes, heterogén csoportot értünk: többnyire krónikus lefolyású megbetegedésekről van szó, amelyekre – bár érintett a tüdőparenchyma is – a tüdő kötőszövetes, ereket is tartalmazó vázának diffúz gyulladása és hegesedése jellemző.

A közlemény célja annak megtalálása, hogy hol van lehetőség a háziorvosok és ...

A krónikus köhögésnek sok oka lehet. Leggyakoribbak az asthma bronchiale és a krónikus bronchitis, de a garatfali váladékcsorgás és a refluxbetegség is az elsők között szerepel a krónikus köhögés differenciáldiagnosztikájában. A kivizsgálás az elsődleges, hiszen a tüneti kezelés vagy eredménytelen, vagy sok esetben csak elodázza a helyes diagnózis felállítását. A köhögés hátterében akár több ok is ...

A Magyar Diabetes Társaság (MDT) Diabétesszel Társuló Terhességgel Foglalkozó (röviden: Terhes-diabetológiai) Munkacsoportja, figyelembe véve a terhességi diabétesz (GDM) késői, potenciális anyai és magzati kockázatát, ajánlást készített a GDM-es anyák és gyermekeik követésére. Az ajánlást a munkacsoport, majd ezt követően az MDT vezetősége megismerte, megtárgyalta, majd utóbbi 2017. szeptember 3-i vezetőségi ...