A demencia a XXI. század népbetegsége: prevalenciája 65 éves életkor felett 5 évente megduplázódik, 85 év felett 40%. Az egyre idősödő társadalom miatt a várható magyarországi teher is óriási: míg 2009-ben 100 adófizetőre 25, 2040-ben már várhatóan 173 demens beteg jut majd (1).

A demenciát memóriazavar és agykérgi tünetek (nyelvi, felismerési, végrehajtási funkciók zavarai) jellemzik, amelyek a betegek ...

A fájdalomcsillapítás az egyik legfontosabb orvosi tevékenység. A heveny, hirtelen kialakuló, nagy intenzitású fájdalom mielőbbi csökkentése még nagyobb jelentőségű. A fájdalom hátterében álló ok felderítése, a noxa helyének tisztázása mellett a fájdalom megszüntetése a feladat. Az akut fájdalmak egy része mozgásszervi eredetű. A mozgásszervi fájdalmak nagy része nociceptív fájdalom, de neurogén komponensek ...

A potenciális gyulladásos fájdalom első jelzői az alarminok, amelyek kórokozók jelenlétét és a saját sejtek sérülését érzékeltetik a természetes védekező rendszer sejtjeivel és a nociceptív neuronokkal. Ezek receptorai belső jeladás révén aktiválják hordozóikat és azok gyulladáskeltő mediátorokat és citokineket bocsátanak ki. Ezek egyúttal fájdalomérzést keltenek a központi idegrendszerben. Ennek ...

A fix dózisú gyógyszer-kombinációk alkalmazása számos területen elfogadott (pl. antibiotikumok, antituberkulinok, fogamzásgátlók), a fájdalomcsillapítók esetén azonban nem széles körben elterjedt, ezen a területen kevés készítmény áll rendelkezésre. Ugyanakkor, a fájdalomcsillapítás során is fennáll a racionális fix kombinációk alkalmazásának lehetősége, már csak azért is, mert a fájdalomcsillapítókat ...

A fertőző vírusbetegségek nagy része jellegzetes bőrtünetekkel, ún. vírusexanthemával jár. A bőrre patogén vírusok legnagyobbrészt a pox-, a herpesz-, papova-, és picornavirusok csoportjába tartoznak. A szerző ebben a közleményben a herpeszvírusok okozta bőrelváltozások tünettanát és terápiáját tárgyalja.

A herpeszvírus okozta fertőzések közös jellemzője, hogy az elsődleges fertőzés többnyire ...

A metformin a 2-es típusú diabétesz vércukorcsökkentő kezelésének alapgyógyszere. A jelen közlemény e kórforma korai felismerésének és kezdeti erélyes kezelésének jelentőségét tekinti át, kiemelve a metformin adás lehetséges előnyeit. Rámutat a diabétesz tekintetében fokozott kockázatúak rendszeres szűrésének és anyagcserezavar észlelése esetén a korai kezelés megkezdésének szükségességére. Felhívja a ...

A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség. Gyakorisága ellenére aluldiagnosztizált kórképről van szó. A depressziós betegek mintegy fele nem részesül kezelésben, ami magas szuicid rizikót, szerfüggőség kialakulását, a nem depressziós betegekhez képest magasabb szomatikus morbiditást és mortalitást eredményez. A depresszió eredményesen kezelhető, adekvát, terápia alkalmazásával a kedvezőtlen ...

A fejfájás az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, és a leggyakoribb tünetek között szerepel, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. A fejfájások önálló és tüneti fejfájás csoportokba oszthatjuk. A krónikus fejfájásban szenvedő betegek nagy részének úgynevezett önálló fejfájása van, leggyakrabban migrén és/vagy tenziós fejfájás. A fejfájások kezelése során rohamkezelést és profilaktikus kezelést ...

A béta-blokkolók alkalmazása  a szivelégtelenség gyógyszeres kezelésében I/A evidenciaszintű. Tünetmentes, vagy tünetekkel rendelkező, 40% alatti ejekciós frakciójú szívelégtelenségben javasolt az adásuk. Nincs adat arra, hogy bármelyik béta-blokkoló kedvezőbb lenne a másiknál szívelégtelenségben a klinikai kimenetelre, vagy a betegek túlélésre. A gyógyszerválasztást bizonyos speciális szempontok ...

Az egészségügyi alapellátás működésének kérdéseivel foglalkozó 2015. évi CXXIII számú törvény (1) az alapellátás megerősítésére a háziorvosi ellátás preventív tevékenysége színvonalának emelését tűzte ki célul. Az alapellátás preventív munkája a népegészségügyi célkitűzések teljesítését segíti elő és ezáltal járul hozzá a lakosság egészségi állapotának javításához. Jelen ...

A hypercholesterinaemia kezelésében a monoklonális antitest PCSK9-gátlók megjelenésével forradalmian új farmakoterápiás lehetőség vált elérhetővé. A mérföldkőnek számító FOURIER-vizsgálatban a statinkezelés mellé adott evolocumab drámaian csökkentve az LDL-koleszterinszintet szignifikánsan csökkentette a kardiovaszkuláris események számát, miközben a placebóval összemérhető mértékű volt a mellékhatások ...

Világszerte a hipertónia az egyik leggyakrabban előforduló, számos kardiovaszkuláris szív-érendszeri betegség vonatkozásában egyik legfontosabb, befolyásolható kockázati tényező. A megfelelő antihipertenzív kombinációk alkalmazásával, és így a vérnyomás hatékony csökkentésével sok ember élete menthető meg, illetve sok rokkantságot okozó, maradványtünettel „gyógyuló” betegség előzhető meg. Szerencsére ...

Az Európai Kardiológus Társaság Barcelonában megtartott kongresszusán Charalambos Vlachopoulos, az Athéni Orvosi Egyetem kardiológus professzora Neil Poulterrel közösen egy olyan szekciót vezetett, amely a magas kardiovaszkuláris kockázatú betegek prognózisának javításáról szólt. Ennek egyik bizonyítottan hatékony módja a fix kombinációs készítmények alkalmazása, ami a betegadherencia növelésével járul hozzá a ...

Az elmúlt évben a Mayo Klinika szakmai lapjában neves szerzők tollából megjelent egy közlemény, ami a renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer két különböző támadáspontján ható ACE-gátlókkal és ARB szerekkel végzett klinikai vizsgálatok metaanalíziséről szólt. A vizsgálat jelentőségéről, körülményeiről, eredményéről és a hipertónia kezelése kapcsán a terápiás gyakorlatra levonható ...

A claudicatio intermittens az alsó végtagok artériáinak szűkülete következtében fellépő, az izmokat – főleg a fokozott izomtevékenység során – érintő oxigénhiány miatti tünetegyüttes. Kezdetben változatos formában jelentkezik: fáradtság és néha égő fájdalom a lábikrákban, vagy a farpofákban, ami jellemzően gyaloglás során jelentkezik és pihenésre megszűnik. A betegek néha csak az alsó végtagok ...

Az utóbbi időben kiderült, hogy a klinikai gyakorlatban a PPI-kezeléssel kapcsolatban gyakran nem kellő körültekintéssel történik a javallat, a dózis és a kezelés időtartamának megítélése. E téren az USA-ból és nyugat-európai országokból származó irodalmi adatokra támaszkodhatunk. Mivel ez idáig hazai adatokkal nem rendelkeztünk, a nemzetközi adatokból kiindulva a PPI-kezelés indikációinak, valamint az ...

A köszvény egy olyan ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó megbetegedés, amelyet a purinanyagcsere zavara okoz. Az anyagcserezavar következtében a húgysavszint a szérumban megemelkedik, húgysavkristályok csapódnak ki. Hazánkban a szérum húgysav célértéke a 2016-os EULAR-ajánlást is figyelembe véve 360 mmol/l (6 mg/dl) alatti tartomány. Nemzetközi irodalmi adatok alátámasztják, hogy a húgysavszint ...

A szimpatikus túlműködés kulcsfontosságú etiológiai tényező a szív-ér rendszeri betegségek kórélettanában, amit nemcsak az magyaráz, hogy a hipertónia kialakulásában, fenntartásában és progressziójában is részt vesz, hanem annak szövődményeiben (koszorúér-betegség, ritmuszavarok, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál) is alapvető szerepe van. A szimpatikus idegrendszer (SNS) számos, a szervezet ...

A protonpumpa-gátló (PPI)-szerek a leghatékonyabb savszekréció-gátló készítmények. A PPI-szerek hosszú távú, indokolatlan, nagy dózisban történő használata bizonyos mellékhatásokkal járhat. Áttekintjük a tartós PPI-kezelés előnyeit és esetleges veszélyeit....