A RAAS központi szerepet tölt be a magasvérnyomás-betegség, valamint az ateroszklerózis talaján kialakuló kardiovaszkuláris kórképek kórélettanában. Az ACE-gátlók az angiotenzin-II képződését gátolják, míg az ARB-k az angiotenzin-II AT1-receptorhoz kötődését blokkolják. Az ACE-gátlók az ateroszklerózis talaján kialakuló kórképek (koszorúér-betegség, krónikus szívelégtelenség, stroke) kezelésekor a ...

A metabolikus szindróma a visceralis típusú obesitas, a hipertónia, dyslipidaemia és emelkedett vércukorérték együttes előfordulását jelenti. Továbbra sincs egységesen elfogadott definíciója. Jelentőségét az adja, hogy a fejlett országok lakosságának kb. egyharmadát érinti (tehát népbetegségről van szó), és jelentősen fokozott kardiovaszkuláris rizikóval társul. Patogenezisében a visceralis obesitasnak, a ...

Az iparilag fejlett országokban továbbra is az artériás és vénás trombo­embólia (miokardiális infarktus, stroke, tüdőembólia) a vezető halálok. A közelmúltig az artériás és vénás trombózist két teljesen különböző entitásnak tekintettük. Az utóbbi évek kutatási eredményei azonban az artériás és vénás trombózis közötti kapcsolatról számolnak be, különösen az idiopátiás trombózisok esetében. A ...

A kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében az LDL-koleszterin csökkentése alapvető fontosságú, amelyre a mindennapi klinikai gyakorlatban leghatékonyabban a statinokat alkalmazzuk. Súlyosabb lipideltérések esetén nagy dózisú statin monoterápia, vagy a statinok ezetimibbel, niacinnal vagy fibrátokkal történő kombinációja ajánlott. Az elmúlt években váltak elérhetővé a proprotein-konvertáz-szub­tilizin-kexin-9-...

A statinok a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének hatékony eszközei, azonban alkalmazásukat időnként nehezítik a betegekben kialakuló izompanaszok, illetve laboreltérések. A statin-intoleráns betegekben a gyógyszer elhagyása azonban a szív-ér rendszeri kockázat egyértelmű növekedésével jár, emiatt a kollégák részéről fokozott türelmet és kitartást igényel a megfelelő lipidcsökkentő megtalálása és annak ...

Felmérések szerint a magyar lakosság több, mint 90%-a Európán belül utazik és ezen utazók 41-47%-a Európa tengerpartjain tölti el szabadságát. Így a hazai utazásorvostani ismeretek egyik fontos részét képezi a vízparti nyaralás és sportolás veszélyeinek ismerete és ezek megelőzési módja. Mivel hazánknak régóta nincsen tengerpartja, a vízparti veszélyeket sem az utazók, sem az orvosok nem ismerik kellőképpen. A ...

A nyári szezonális utazással összefüggő betegségek igen nagy hányada fertőzéssel hozható összefüggésbe. Ennek kapcsán gyakoriak a hasmenéses jellegű, valamint az ételmérgezésekhez kapcsolódó infekciók. Az utazás előtti tanácsadás során fontos felhívni valamennyi utazó figyelmét arra, hogy minden esetben tájékozódjon úticéljának megfelelően arról, hogy milyen potenciális veszélyekre kell figyelnie. A nyári...

A diabétesz-láb szövődményeinek megelőzésében, terápiájában és rehabilitációjában kulcsfontosságú kérdés a tehermentesítés, mint a komplex kezelés része. A végtag-amputációhoz vezető okok között mégis kevéssé (el)ismert a korrekt tehermentesítés elmaradása. ...

Míg az akut koszorúér-eseményen átesett betegek kórházi ellátását illetően Európa élvonalában helyezkedünk el, addig a szekunder prevenciót és rehabilitációt illetően inkább a sereghajtó országok közé tartozunk. Gavallér Henriette adjunktust arról kérdeztük a Debreceni Kardiológiai Napokon készült interjúban, hogy melyek a háttérben álló okok, és hogyan lehetne javítani a helyzeten.  ...

A statinok felfedezése és bevezetése a lipidcsökkentő kezelésben a mai napig az egyik legfontosabb lépés volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ennek jelentőségéről és a statinok szedésével kapcsolatos fontos szempontokról beszélt Harangi Mariann egyetemi docens a Debreceni Kardiológiai Napokon vele készült interjúban....

A hipertónia kezelésének Páll Dénes professzor kétségtelenül az egyik hazai szaktekintélye a téma jeles képviselői közül. A Debreceni Kardiológiai Napok alkalmával tartott előadásában, majd az ezt követően vele készült interjúban azt járta körül, hogy hogyan valósulnak meg napjainkban az aktuális terápiás ajánlásban foglaltak a hipertóniás betegek kezelésekor....

A stabil koszorúérbetegek komplex kezelésben kell, hogy részesüljenek – ez derült ki a Sepp Róbert egyetemi docenssel a Debreceni Kardiológiai Napokon készített interjúból. Az eredményes kezelést a gyógyszeres terápia, illetve az intervenciós beavatkozások közötti szinergizmust kihasználva lehet megvalósítani....

A magasvérnyomás-betegség és a szívkoszorúér-betegség – az endothel diszfunkciójával jellemezhető kardiovaszkuláris elváltozások –, gyakran olyan anyagcserezavarokkal járnak, mint a 2-es típusú diabétesz, a dyslipidaemia és az obesitas. A hipertóniások több mint felében legalább két másik kardiovaszkuláris kockázati tényező is megtalálható. A vérnyomáscsökkentés kedvező kardiovaszkuláris hatása jól ...

 A kardiovaszkuláris betegségek a jelenkori mortalitás és morbiditás vezető okai világszerte. A magasvérnyomás-betegség és a szívelégtelenség ezen megbetegedések számottevő hányadát képezik. A hipertónia egyik legmeghatározóbb okaként a szimpatikus idegrendszer túlzott működése nevezhető meg. A fokozott katecholaminszint a szív béta-1 és az erek alfa-1 adrenerg receptorain hatva tachycardiát, a szívizom ...

Menopauza után számos metabolikus és vaszkuláris változás következik be. Nő a testtömeg, ezen belül kifejezetten az intraabdominális zsír mennyisége fokozódik. Gyakoribb lesz a dyslipidaemia, és a szénhidrát-anyagcsere zavara. Fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás és emelkedik a hipertónia gyakorisága is. Posztmenopauzában a hipertónia kezelésére jó lehetőség a szimpatikus idegrendszeri aktivitást ...

A magasvérnyomás-betegség napjainkban is kihívásnak számít, főként a háziorvosi gyakorlatban, hiszen a rizikótényezők felmérése, a betegek kiszűrése és a célértékre történő beállítás elsődlegesen a mi feladatkörünk. Amennyiben nincsenek társbetegségek vagy egyéb szövődmények, betegeink nem is kerülnek más egészségügyi rendszer látókörébe. Azok fennállása esetén is, egy kivizsgálás, ...

A szívelégtelenség prevalenciája a fejlett országok felnőtt lakosságának körében eléri a 2-2,5%-ot. Magyarországon ez az arány óvatos becsélések alapján 1-6%. Egészségügyi elemzők az elkövetkező 20 évben a szívelégtelenség prevalenciájának 25%-os emelkedését prognosztizálják. A betegség kezelésével kapcsolatos kiadások az összes egészségügyi kiadásnak 5-6%-át emésztik fel. Bár a betegség kezelése ...

Az ismert és kezelt hipertóniások jelentős hányadának vérnyomása továbbra sincs célértéken. Továbbá a hipertóniások 70-80%-ában az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezők halmozódnak, ami sokszorosára fokozza a kardiovaszkuláris kockázatot. Ezek célértékig történő kezelésével hasonló a helyzet, mint a hipertónia esetében. Ennek hátterében részben a világszerte alacsony hosszú távú terápiás ...

A COPD a világ minden részén, így Magyarországon is a nagy, fokozatosan növekvő számú beteg miatt jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszer számára. A betegség korai felismerése és megfelelő kezelése költséghatékony és kulcsfontosságú a beteg életminősége, életkilátásai szempontjából. Az új nemzetközi ajánlás (GOLD 2017) a kategória és terápiás beosztás magába új lehetőségeket nyújt, amit...