A hipertónia (HT) világszerte az egyik leggyakoribb krónikus állapot, amely hosszú távon a szív-ér rendszeri betegségek és a krónikus veseelégtelenség vezető kockázati tényezője. Bár legtöbbször tünetmentesen zajlik, bizonyos helyzetekben a vérnyomás hirtelen emelkedése akut tüneteket válthat ki, célszervkárosodásokkal vagy azok nélkül. Ezek az ún. HT sürgősségi állapotok. Két formájuk van: a HT-sürgősség ...

A Magyar Hypertonia Társaság idei kongresszusának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a magyar hipertónia-irányelv frissített változatának bemutatása volt. Járai Zoltán professzor, a társaság korábbi elnöke foglalta össze ennek legfontosabb elemeit.
 ...

A szagláscsökkenés lehet mennyiségi vagy minőségi jellegű, hátterében gyakran krónikus gyulladás, fertőzés vagy trauma áll. A diagnózis részletes anamnézis, szubjektív értékelés és szaglásteszt alapján történik. Kezelése etiológiának megfelelően lokális vagy szisztémás kortikoszteroid, biológiai terápia, szaglástréning, illetve egyéb terápiás módszer lehet.
 ...

Érdekes, színvonalas és gyakorlati jellegű összeállítást olvashatunk a következő néhány közlemény áttanulmányozása során, amely szakorvosjelölteknek, de akár fiatal szakorvosoknak is hasznos lehet. Az első cikk a vírusos és a bakteriális felső légúti gyulladás elkülönítésében igyekszik irányt mutatni, amely az anbiotikum-túlhasználat miatt mindannyiunk alapvető érdeke.  ...

 A felső légúti infekciók világszerte a háziorvosi ellátás felkeresésének leggyakoribb okai közt szerepelnek. A felső légutak fertőzései magukba foglalják az orr és az orrmelléküregek, a garat és a gége érintettségét. Vírusok és baktériumok is állhatnak a felső légúti infekciók hátterében, amelyek a panaszokat tekintve sokszor nem egyértelműen elkülöníthetőek. A virális fertőzések legtöbb esetben ...

Az akut középfülgyulladás (otitis media acuta, OMA) a gyermekkor egyik leggyakoribb betegsége, amely a háziorvosi gyakorlatban is mindennapos kihívást jelent. Ötéves korig gyermekek mintegy 70-80%-a legalább egyszer átesik rajta, és az egyik leggyakoribb antibiotikumfelírási indikáció. Felnőttekben ritkábban fordul elő, de súlyosabb lefolyás és nagyobb szövődménykockázat jellemzi. A diagnózis helyes felállítása, a ...

Az akut tonsillitis vagy tonsillopharyngitis a Waldeyer-féle garatgyűrűt, leggyakrabban a tonsilla palatinákat és a garat nyálkahártyáját érintő, infektív vagy egyéb eredetű, heveny gyulladásos folyamat. Az akut tonsillitis (tonsillitis acuta) minden korosztályt érinthet. A kisgyermekkor, a gyermekkor és a fiatal felnőttkor jellemző entitása. A kórkép gyermekek és felnőttek esetében is döntően virális eredetű, ...

A rhinosinusitis gyakori, jelentős népegészségügyi teherrel járó betegség, amely akut (<12 hét) vagy krónikus (>12 hét) formában jelentkezhet. Klinikai diagnózisa négyből legalább két jellemző tünet – orrdugulás, orrváladékozás, szagláscsökkenés, arcfájdalom – egyidejű fennállásán alapul, amelyből az egyik tünetnek vagy az orrdugulásnak, vagy az orrváladékozásnak (előre vagy hátra) kell lennie. A ...

A túlsúly és az elhízás a hipertónia kialakulásának egyik legfontosabb, befolyásolható kockázati tényezője. A hipertónia kialakulásához főként a testsúlytöbblet esetén felszaporodó visceralis, perivaszkuláris és peri­renális zsírszövet okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitásnövekedés, a gyulladásos folyamatok és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása járul hozzá. Mind férfiak, mind ...

Hipertóniás betegeknél a kardiovaszkuláris (CV) rizikó becslése alapvető fontosságú a terápiás döntéshozatal és az általános gondozás szempontjából. Az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension, ESH) 2023. évi és az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2024. évi hipertónia-irányelvei megegyeznek abban, hogy azoknál a betegeknél, akiknél nincs már ismerten nagy vagy nagyon nagy CV-rizikó, ...

 A magas vérnyomás megelőzésében, kezelésében az ideális testsúly elérése (IA), a nátriumbevitel csökkentése (IB), a káliumbevitel növelése, az „egészséges” táplálkozás (IA), a kellő fizikai aktivitás (IB), az alkoholfogyasztás csökkentése és a megfelelő stresszkezelés kiemelt jelentőségű. A nem gyógyszeres megoldások átlagosan 5 Hgmm-rel csökkentik a vérnyomást a magas vérnyomásban szenvedő ...

A hipertónia gyógyszeres kezelése 2025-ben szinte valamennyi beteg esetében kombinált terápiát jelent. A tartós orvos-beteg együttműködés érdekében 24 órás hatástartamú, fix dózisú kettős vagy hármas kombinációk előnyben részesítése javasolt. Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert gátló kezelés (ACE-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló) mellett kalciumantagonista vagy tiazid, tiazidszerű diuretikummal ...

A szív-ér rendszeri betegségek leggyakoribb rizikótényezője a hipertónia. A magasvérnyomás-betegség diagnosztikájának alapja a helyesen kivitelezett vérnyomásmérés. Ezen nemcsak a rendelői mérések helyes módszertanát értjük, hanem a rendelőn kívüli mérések alkalmazásának helyes gyakorlatát is. A rendelőn kívüli mérések, azaz az otthoni és az ambuláns vérnyomás-monitorozások nemcsak javítják a ...

A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség: a felnőtt lakosság legalább egyharmada érintett. Jelentősége kiemelkedő, hisz tartós fennállása esetén nemcsak jelentősen nő a szív- és érrendszeri rizikó, emelkedik a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál kockázata, hanem csökken a várható élettartam, és kedvezőtlenül alakulhat az életminőség is. Ugyanakkor a ...

Az onkointervenciós eljárások egyaránt alkalmasak jó- és rosszindulatú primer daganatok és metasztázisok kuratív és palliatív kezelésére, alternatívát nyújtva a sebészeti és szisztémás terápiák mellett. Ide tartoznak a kémiai és a termoablációs, az elektroporációs és a transzarteriális embolizációs módszerek. Ezek a beavatkozások sikeresen alkalmazhatók többek között máj-, hasnyálmirigy-, vese-, ...

Dr. Michel Burnier, a svájci Lausanne Egyetem Orvostudományi és Biológiai Tanszékének professzora az ESH (European Society of Hypertension) 34. évi kongresszusa után összefoglalta a vérnyomás-céltartományok elérésére vonatkozó útmutatásokat, illetve ezek megvalósításának lehetséges akadályait. Említést tett arról is, hogy miért előremutató, ha a terápia fix dózisú kombinációkra épül.
 ...

Dr. Stefano Taddei, a Pisai Egyetem professzora, az Experimentális Fiziológia és Medicina Tanszék hipertóniarészlegének vezetője egy kongresszusi interjú keretében részletezte a rezisztens hipertónia kezelésének problematikáját és a fix dózisú kombinációs kezelés jelentőségét ebben a nehezen kezelhető betegcsoportban. Szólt a célértékek elérésének fontosságáról, és arról is, hogy szükség esetén milyen ...

Dr. Rosa de Pinho a Portugál Hypertonia Társaság egykori elnöke, az USF Vale de Vouga orvosa a madeirai Sao Joaóban. Az ESH kongresszusán készült videointerjúnkban arról kérdeztük a doktornőt, hogy mi lehet a hipertónia kezelése kapcsán gyakran tapasztalható orvosi inercia oka, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre ennek leküzdésére.
 ...

A nem sebészi daganatellenes kezelések közt, az immunellenőrzőpont-gátlók (a CTLA-4-, a PD-1- és a PD-L1-gátlók) bevezetése forradalmasította az onkológiai terápiát. A rendelkezésre álló különféle gyógyszeres kezelések hatásmechanizmusa különböző, ez pedig eltérő mellékhatásprofilban nyilvánul meg. Szervspecifikus mellékhatások mellett manifeszt autoimmun betegségek is jelentkezhetnek. A mellékhatás-...