A krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) világszerte körülbelül 850 millió embert érint, és komoly közegészségügyi problémát jelent. A CKD fő okai közé tartozik a cukorbetegség és a magas vérnyomás, amelyek együtt a végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek több mint felét teszik ki. A betegségspecifikus tünetek mellett a CKD növeli a kardiovaszkuláris betegségek, a stroke, az alsó végtagi ...

Az utóbbi két évtizedben a 2-es típusú cukorbetegség terápiás palettája jelentősen bővült. Az újonnan forgalomba került készítmények egyik első csoportja volt a DPP4-gátlók, amelyek már mintegy másfél évtizede hazánkban is elérhetőek. Ez alatt az idő alatt a szakmai ajánlások, terápiás protokollok több alkalommal megújultak, a további hatóanyagcsoportok megjelenése a hangsúlyokat módosította. A DPP4-gátló...

Az alvászavarok olyan állapotok csoportját jelentik, amelyekben a normál alvási mintázat zavart szenvedett. Az alvászavarok az egyik leggyakoribb klinikai probléma. A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás megzavarhatja a normál fizikai, mentális, szociális és érzelmi működést. Az alvászavarok hatással lehetnek az általános egészségre és életminőségre. Kutatások is igazolták, hogy álmatlanságban ...

Noha a pitvarfibrillációt kiváltó okokat ma sem ismerjük teljesen, az megfigyelhető, hogy bizonyos szívbetegségekben, illetve állapotokban fokozott a kialakulásának kockázata. Terápiájában az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek az invazív, elektrofiziológiai beavatkozások. Bár ezek sikeressége meghaladja a gyógyszeres ritmuskontroll eredményességét, a pitvari thrombusképződés megelőzésére – bizonyos ...

A Debreceni Kardiológiai Napok egyik szimpóziumát az ESC, az Európai Kardiológiai Társaság 2024-ben megjelent irányelveinek szentelték. Dr. Szili-Török Tamás professzor, az SZTE Kardiológiai Centrumának igazgatója előadásában ezek közül a pitvarfibrilláció új ajánlásainak összefoglalására vállalkozott. Mivel 15 percben egy ajánlást bemutatni nem lehet, az előadó inkább azt célozta meg, hogy az ajánlás ...

A diabéteszes neuropathia jelentős probléma az időskori cukorbetegek körében, mivel a kor előrehaladtával a betegség progressziójából fakadó szövődmények, a neuropathiás fájdalom, az érzékelési zavarok és a lábfekélyek komoly hatással vannak az életminőségre és az önállóságra. Az időseknél a neuropathia diagnosztizálása kihívást jelenthet, mert más, korosztály-specifikus betegségek elfedhetik a ...

A születéskor várható élettartam növekedésének és a krónikus betegségek eredményes kezelésének köszönhetően az idős populáció nagysága és sokszínűsége is növekszik. Mind az alapellátásban, mind a szakrendelésen tartósan gondozott betegek átlag­életkora magas, jellemző a multimorbiditás, a geriátriai szindrómák jelenléte, hosszú távon a mentális és a szomatikus hanyatlás. Ugyanakkor mind többen érik el...

Időseknél az egészségi állapottól és a tápláltsági állapottól függően, jelentős egyedi különbségek lehetnek a szomatikus és a mentális funkciók csökkenésében. A fiziológiás funkciócsökkenést felgyorsítják a multimorbiditás és a vele gyakran együtt járó malnutríciós, szarkopéniás állapotok. Hazai és nemzetközi irányelvek multimorbiditás esetén 30 kg/ttkg energia-, 1,2–1,5 g/ttkg fehérjebevitelt ...

A magas vérnyomás diagnosztizálásával és terápiájával kapcsolatban aktuálisan két európai szakmai irányelv is életben van (2023 ESH, 2024 ESC), amelyek a hasonlóságokon kívül ellentmondásokat is tartalmaznak. A 2024-es ESC Hipertónia Irányelv új vérnyomás-kategóriákat vezet be, illetve a gyógyszeres kezelés megítélésének gondolatmenetébe mindvégig integrálja az idős életkor, valamint az esendőség klinikai ...

Az idős betegek sürgősségi ellátása során a diagnosztikai és terápiás hibák jelentős problémát jelentenek, amelyeket az atipikus tünetek, a multimorbiditás és a sürgősségi osztály dinamikus környezete tovább súlyosbít. Az ABCDE-vizsgálati szakaszok mindegyikében jelentkezhetnek hibák: például a légút biztosításának késlekedése (A), a légzési elégtelenség okainak félreértelmezése (B), a keringési ...

A felső légúti fertőzések hazánkban az év bizonyos időszakaiban (ősztől tavaszig) nagyon gyakoriak, minden életkorban előfordulnak, mindkét nemet azonos mértékben érintik. A legtöbb esetben a kórokozók vírusok, enyhe kórképeket okoznak, de gyakoriságuknál fogva az epidemiológiai és egészséggazdasági jelentőségük kiemelkedő. A vírus- és a baktériumfertőzések elkülönítésében nem tudtunk érdemben ...

Az elhízás a XX. század második felében vált népbetegséggé, elterjedése igen nagy terhet jelent a gazdaság és az egészségügy számára. Az elhízással kapcsolatos szemléletünk megváltozott, jelenleg az elhízásra krónikus, recidiváló betegségként tekintünk, amelynek szövődményei a legtöbb szervrendszert érintik. Az obesitasnak nagy szerepe van a 2-es típusú diabétesz kialakulásban és a diabétesz ...

Az allergiás szemészeti betegségeket ugyanazok az etiológiai faktorok okozzák, és kialakulásában az immunrendszer ugyanazon elemei vesznek részt, mint más allergiás betegségekben, például a szénanáthában és az asztmában. Ugyanakkor a szemfelszín sajátosságai miatt a tünetek, a betegségformák egy része egyedi, csak a szemre jellemző. A tünetek súlyossága a különböző kórképeken belül is széles skálán mozog. A...

A mindennapi bőrgyógyászati praxisban – mind a gyermekek, mind a felnőttek betegellátása során – igen gyakran találkozhatunk allergológiai kérdésekkel. Szinte valamennyi bőrtünet, bőrbetegség hátterében felmerül valamely allergén potenciális kiváltó szerepe a beutaló kollégák és a betegek részéről. Az allergia napjaink egyik leggyakoribb egészségügyi problémája, amely a világ lakosságának jelentős ...

A krónikus légúti betegségek – mint például az asthma bronchiale, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az allergiás rhinitis – világszerte egyre növekvő egészségügyi problémát jelentenek mind a morbiditás, mind a mortalitás tekintetében. Ezen betegségek kezelése és menedzsmentje különösen nagy terhet ró a családokra és az egészségügyi rendszerekre, és meghatározza a betegek életminőségét, ...

Becslések szerint a fejlett országokban az 50 évesnél idősebb felnőttek 5-20%-ának alacsony a szérum-B₁₂-vitamin-szintje. A B₁₂-vitamin-hiány – különösen az idősebbek körében – viszonylag gyakori; okai között, egyéb tényezők mellett, egyre nagyobb gyakorisággal a hosszú távú PPI-kezelést is megtaláljuk. A diagnózis hiánya és az ebből következően elmaradó terápia súlyos szövődményekkel járhat; ...

A bélmikrobiom összetételéről és szervezetünk működésében betöltött szerepéről a tudásunk rohamtempóban gyarapodik. Ma már nemcsak a bélflóra szerepét ismerjük egyre jobban, de azt is, hogy az egyes alkotórészek egyensúlyának felborulása, a diszbiózis milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat.
 ...

Fizikai és szellemi kimerültség esetén, valamint az immunrendszer fokozott igénybevételekor (megfázásos időszak) rutinszerűen alkalmazunk vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőket, amellyel feltölthetjük szervezetünk mikrotápanyag-raktárait. Az L-arginin és az L-lizin aminosavak jelentősége azonban nem ennyire közismert. Szakirodalmi adatok kiemelik az immunrendszerre és az izomra gyakorolt ...

A COVID-19-pandémia óta bármiféle felső légúti hurutra utaló tünetet észlelünk magunkon, azonnal felmerül bennünk a koronavírus-fertőzés lehetősége. A megszokott tünetek, a torokfájás, a köhögés, az orrfolyás alapján sokszor valóban nem lehet különbséget tenni a különböző légúti vírusok okozta megbetegedések között. Az azonban közismert volt a világjárvány idején, hogy a koronavírus-fertőzésnek igen...