1934-ben a Nobel-díj Bizottság az orvosi és élettani Nobel-díjat három orvosnak, George H. Whipple, George R. Minot és William P. Murphy kutatóknak ítélte oda. Whipple az 1920-as évek végén, B₁₂-vitamin-hiányos kutyákat nyers májjal etetve, sikeresen gyógyította a vitaminhiányt. Később részben ő, részben Minot és Murphy anaemia perniciosában szenvedő betegeket is sikerrel kezelt nagy mennyiségű (most már nem ...

A linagliptin és a glimepirid kardiovaszkuláris biztonságosságát összevető hosszú távú, prospektív, randomizált CAROLINA-vizsgálat új adatot szolgáltatott a funkcionális pancreas-szelektív glimepirid keringési kimenetelre gyakorolt hatásáról. Igazolta, hogy a két készítmény addigi diabé­teszke­zelés mellé történő (add-on) alkalmazása egyaránt biztonságos, a kardiovaszkuláris kimenetel mutatói a ...

A VERIFY-vizsgálat volt az első, amely bebizonyította a korai met­formin + vildagliptin kombinációs terápia hosszú távú előnyét és hatékonyságát a glikémiás kontroll tekintetében a metformin-mono­terápiát követően alkalmazott szekvenciális vildagliptinterápiával szemben. A szinergista kombináció a szinte normoglykaemiás HbA_1c-értékek elérése mellett sem fokozta a hypoglykaemia-kockázatot, jól ...

Az EMPA-REG OUTCOME-vizsgálat elsőként igazolta az empagliflozin kardioprotektív hatását a kardiovaszkuláris halálozást és a szívelégtelenséget tekintve 2-es típusú diabéteszes betegekben. A szigorú beválasztási kritériumok miatt a randomizált klinikai tanulmányok azonban csak korlátozottan reprezentálják a teljes diabéteszes populációt. A folyamatban levő EMPRISE-vizsgálat értékes kiegészítő adatokkal ...

A 2-es típusú diabétesz kezelésében az orális antidiabetikumok meglehetősen népszerűek. Gyógyszeres kezelés szükségessége esetén a legtöbb mértékadó szakmai irányelv szerint a metformin az elsőként választandó készítmény. A 2-es típusú diabétesz előre haladó kórlefolyásából adódóan idővel kombinációs kezelésre kell áttérni a megfelelő glikémiás kontroll elérése érdekében. Az orális ...

A funkcionális dyspepsia (FD) a leggyakoribb funkcionális tápcsatornai kórképek közé tartozik. Az FD kórisméje és differenciáldiagnosztikája gyakran komoly kihívást jelent. A jelen cikk tárgyalja az FD több célpontú kezelésének lehetőségeit. Az étkezési és az életviteli szabályok betartása mellett első lépésben a Helicobacter pylori (H. pylori) eradikációs kezelés javasolt. A gyógyszeres kezelést ...

 A jelentős népegészségügyi problémát okozó magasvérnyomás-betegség kezelésével kapcsolatosan a közelmúltban több ajánlás látott napvilágot. Többek között kiemelendő az otthoni vérnyomásmérés jelentőségének a hangsúlyozása és az egyre szigorúbb vérnyomás-célértékek. A kezelés vonatkozásában egyértelmű, hogy már a terápia kezdetekor szinte valamennyi esetben kombinációs kezelés ...

 A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint a legfontosabb rizikófaktorok közé tartoznak. Jól ismert, hogy kezelésükkel jelentősen tudjuk csökkenteni a kardiovaszkuláris események gyakoriságát. Az előírt gyógyszerek nem előírás szerinti szedése, a rossz beteg­adhe­rencia mindkét területre jellemző lehet, de a lipidszintcsökkentésre fokozottabban. A kedvezőtlen együttműködési eredmények ismeretében ...

Nem rezekálható, hepatocellularis carcinomában szenvedő betegek esetén a bevacizumabbal kombinált atezolizumab jobb, teljes és progressziómentes túlélést eredményezett, mint a sorafenib....

Az alvásmedicina, bár fiatal tudományág, az utóbbi 15 évben kiemelkedő figyelmet kapott, elsősorban a nagy populációt érintő, magas rizi­kófaktort jelentő betegségcsoportok miatt. Az alvásfüggő légzészavarok spektruma igen széles, ide tartozik a felső légúti rezisz­ten­cia szindróma, az obstruktív alvási apnoe szindróma, a centrális alvási apnoe, valamint a Cheynes–Stokes-légzés is. Bár a közönséges,...

Bár a COVID-19-járvány okán meghozott intézkedések hatására kevesebb figyelem fordult – többek között – a kardiovaszkuláris betegek felé, azt nem szabad elfelejteni, hogy kezelésük és gondozásuk során a megváltozott körülmények ellenére is a szakmai irányelveknek megfelelően kell eljárni. A Háziorvos Továbbrendel webkonferencia-sorozat vendége volt Simonyi Gábor főorvos, aki a koleszterincsökkentés ...

„Isn’t it funny how day by day nothing changes, but when we look back everything is different” – idézte C. S. Lewis szavait Tomcsányi János professzor, amikor a Háziorvos Továbbrendel egyik adásában az évek óta forgalomban lévő ivabradin terápiában betöltött szerepéről beszélt egy, a közelmúltban napvilágot látott új vizsgálati eredmény kapcsán. Magyarországon 2017-es adatok szerint a szívelégtelenség ...

A szimpatikus túlsúly mindannyiunk életében jelen van, de hogy kinél milyen mértékben jelenik meg, és okoz-e kardiovaszkuláris érintettséget, azt számos tényező befolyásolja. A fokozott szimpatikus túlműködés a klinikumban jól ismert kórállapotok képében jelentkezik, így annak csökkentését elsőrendű terápiás célként kell szem előtt tartani. A szimpatikus túlműködés patomechanizmusáról és ...

A hipertónia kezelésére szolgáló alapgyógyszerek mellett vannak olyan centrálisan ható vérnyomáscsökkentők, amelyek a szimpatikus túlsúly jeleit mutató hipertóniás betegeknél előnyösen alkalmazhatók. A kórosan fokozott szimpatikus aktivitás a kardiovaszkuláris rizikót növelő tényező, ezért a szimpatikus aktivitás mérséklése egyben a kardiovaszkuláris kockázatot is csökkenti. A szimpatikus idegrendszer és...

A COVID-19-járvány kapcsán számos kérdés megválaszolásra vár. Az allergiaszezon idején a légutak érintettsége miatt fokozott érdeklődés irányul a kezelés felé. Mik az eddigi tapasztalatok, és mi a szakma álláspontja? Ezekről kérdeztük Novák Zoltán professzort....

A szív- és érrendszeri (CV-) betegségek továbbra is a morbiditás és a mortalitás vezető okai – mind világszerte, mind Szlovéniában. Az European Guidelines on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice ajánlása szerint az LDL-koleszterin-szint csökkentése – mindenekelőtt statinokkal – nélkülözhetetlen a CV-szövődmények visszaszorításához. A statinkezelés hatásosságát számos klinikai ...

Magyarországon a statinok iránti adherencia egy év után mindössze 22-23%. Ennek oka részben abban van, hogy a hiperkoleszterinemia nem okoz panaszokat, így a beteg nem érzi a terápia hosszú távú hasznát, részben az is, hogy a közösségi médiában a hazai és nemzetközi ajánlásokkal és az evidenciákkal teljesen ellentétes, megalapozatlan vélemények hangzanak el . Véleményem szerint a terápia sikerének a kulcsa a ...

A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem, ami leginkább az oxigén szállításában és tárolásában játszik szerepet, de kisebb részben enzimekhez kapcsolódva különböző anyagcsere-folyamatokat is katalizál. A vas a természetben nagy mennyiségben megtalálható – a földkéreg második leggyakoribb eleme –, a vashiány mégis a leggyakrabban előforduló hiánybetegség, amely vélhetően a magyar ...

 Magyarországon 2018 őszén, többéves előkészítő folyamat és pilot vizsgálat után az EFOP-1.8.1-VEKOP-15-2016.00001 „Komplex népegészségügyi szűrések” projekt (továbbiakban: projekt) keretében elindult a vastagbélrák szűrése. A szűrés kétlépcsős. Az első lépcsőben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) központi laboratóriumában a székletvér immunkémiai meghatározása történik meg, amely ...