Az ételallergia előfordulási gyakorisága a fejlett világban igen magas, a három év alatti korosztályban 6%, míg a felnőttekben 4% körül mozog (1). Az Egyesült Államok Betegség Kontroll Centruma (CDC) mindezt a közelmúltban megerősítette, s egyidejűleg megállapította, hogy az ételallergia prevalenciája az elmúlt 18 évben 18 százalékkal nőtt az amerikai gyermekekben (2). Ezek a számok egyértelműen igazolják, hogy az...

A leggyakoribb európai kullancsfaj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) felelős az embert érő kullancscsípések több mint 90%-áért, hazánkban is. A vérszívások többsége, különösen, ha a kullancs korai eltávolításával párosul, járványügyi szempontból érdektelen. Azonban a közönséges kullancs, táplálkozása során, kórokozókat is képes a gazdaszervezet testébe közvetíteni. Ezek közül kiemelkedő ...

Az allergiás betegségek prevalenciája a legújabb felmérések szerint az Egyesült Államokban 9-16%, az egész világon 28,9%. Olaszországban gyermekkori allergiás rhinitis (AR) prevalenciáját 35,2%-nak találták (1, 12). Számos közlemény foglalkozik az allergiás betegségek kezelésével szerzett tapasztalatok elemzésével. Ezek közül néhányat ismertetünk, majd saját tapasztalatainkról számolunk be....

Az allergiáról alkotott képünk változóban van. Egy dolog biztosan drámaian változik, mégpedig a prevalencia. Az ekcéma, a szénanátha, asztma, a bizonyos ételekkel, gyógyszerekkel és más anyagokkal szembeni életet veszélyeztető allergiák alarmírozóan gyakorivá váltak: a World Allergy Organization White Book on Allergy 2011–2012 30-40%-osra becsüli az egy vagy több allergiás megbetegedés tüneteit mutató populáció ...

Az asthma bronchiale a gyermekek leggyakoribb krónikus betegsége, amely hazánkban ezen korosztály 4-8%-át érinti. A kórkép kialakulása genetikai és környezeti tényezők együttes hatásainak eredménye. A betegség tünetei a gyermekkor vége körül jelentősen javulnak, de később – általában kevésbé súlyos formában – visszatérnek. A kezelést a kiváltó tényezők eliminálásával vagy csökkentésével lehet ...

Az allergiás bőrbetegségek száma egyértelműen növekszik a gyermekpopulációban, amelynek hátterében a nem hipoallergén termékek használata, az urbanizációs hatások világszerte emelkedő mértéke kiemelkedő szerepet játszik. A másik kiemelkedően fontos új és érdekes megközelítés az allergiás bőrbetegségek szempontjából a D-vitamin immunpatogenezisben játszott szerepe allergiás bőrbetegségek esetében. Az ...

Az utóbbi években több közlemény foglalkozott az allergiás betegségek alternatív kezelésével, a diagnosztikus módszerekkel azonban légyegesen kevesebb. Az orvostudomány allergia diagnózisára ajánlott módszerei validáltak, klinikailag bizonyítottak. Az alternatív gyógyászat módszereinek nincs tudományos bázisa. A közlemény célja az alternatív módszerek ismertetése és értékelése. Az értékelhető közlemények ...

Az immunrendszer fejlődésében igen nagy szerepe van a gyomor-bélrendszernek és a bélnyálkahártya bakteriális kolonizációjának. A bélflóra baktériumainak hatásai rendkívül sokrétűek, és jelentős szereppel bírnak az allergiás szenzitizáció kialakulásában is. A születés után kialakuló kommenzális flóra az előfeltétele, irányítója az orális tolerancia kialakulásának. A bakteriális bélflóra immunológiai ...

Az allergiás betegségek prevalenciája magas, a GALEN (Global Allergy and Asthma European Network) adatai szerint gyermekkorban eléri a 39%-ot, felnőtteknél 9,5-40% körüli.
Az atópiás betegségek emelkedésének az oka a levegőszennyezettség növekedése, aggresszív allergének megjelenése, belső környezetünk megváltozása, új, többféle, különböző allergén folyamatos hatása, fokozott stresszhelyzetek. Az atópiás ...

A táplálékallergia prevalenciája gyermekeknél az élet első három évében 6-8%, ebből a tejallergia 2%. A gyermekkori gyakoribb előfordulást életkori sajátosságok magyarázzák, ami összefügg a szülés és a táplálás módjával, a belek baktérium összetételével és ennek az immunrendszerre gyakorolt hatásával. A higiénés elmélet és a farmelmélet szerint a bélbaktériumok kedvező összetétele csökkenti az ...

Az elmúlt tél a korábbi évek átlagánál kétszer, háromszor több meningococcus megbetegedést hozott Magyarországon. A tragikus kimenetelű esetek elkerülése érdekében fontos felismerni az először influenzára emlékeztető tünetekkel jelentkező betegséget, mert lefolyása nagyon gyors lehet. Járvány nincs, de a szakértők véleménye egyöntetű: helyes döntés a veszélyeztetett gyerekek, serdülők beoltása....

A fájdalom tényleges vagy potenciális szövetkárosodással összefüggő kellemetlen szenzoros vagy emocionális élmény, amit aktuális vagy potenciális szövetkárosodás jellemez. Kétségtelen tény, hogy a fájdalom pozitív, alarmírozó szereppel bír, ám a beteg számára a fájdalom megélése kisebb-nagyobb életminőség romlást okoz, korlátozza – még ha átmenetileg is – a napi tevékenységeket, mozgást, ...

A bélnyálkahártya és a béllumenben található baktériumok és nutriensek között szoros kapcsolat, ún. crosstalk figyelhető meg. A mikroflóra befolyásolja a mucosalis immunrendszer működését. A bifidus és lactobacillus flóra dominanciája elősegíti az orális tolerancia kialakulását és az allergiás kórképek megelőzését. A bélflóra kedvező összetételének biztosításában nagy jelentősége van az anyatej ...

Az idei a társaság jubileumi kongresszusa. Kérjük, elnök úr tekintsen vissza a kezdetekre. Mi tette szükségessé a társaság megalapítását, mikor és milyen célkitűzésekkel alakult meg?

Húsz évvel ezelőtt Görögországban egy emlőrákkal foglalkozó szenológiai konferencián vettünk részt dr. Nagykálnai Tamással. Az ő ötlete volt, hogy Magyar­országon is szükség lenne egy önálló tudományos társaságra, amelyik...

A női emlőrákos betegek kb. 15%-a még fertilis korban van. Az adjuváns szisztémás kezelések kedvezően befolyásolják az emlőrákos kiújulások és a tumoros halálozás kockázatát. Mindamellett maguk a kezelések is bizonyos kockázatokat hordoznak – az endokrin kezelések kevésbé, a kemoterápia jóval gyakrabban.
 ...

A terhességi emlőrák ritka betegség, amelynek legelfogadottabb definíciója a terhesség alatt vagy a szülést követő egy éven belül kialakult betegséget takar. Tágabb értelemben ebbe a csoportba sorolhatjuk a szoptatás ideje alatt kialakult emlőcarcinomákat is.
A molekuláris mechanizmusok, amelyek ezeknek a ritka daganatoknak a kialakulásában szerepelhetnek, még nem teljesen tisztázottak: feltételezik a hormonhatásokra ...

Terhességgel összefüggő emlőráknak nevezzük, amikor a rák a terhesség alatt, ill. a szülést követő 1 éven belül kerül felfedezésre (Hahn & Theriault, 2008).

 ...

A terhesség alatt kialakult emlőrák aránya az utóbbi években egyre növekszik, amelynek egyik oka az, hogy a nők későbbi időpontra halasztják a gyermekvállalást. Jellemzően agresszívebb daganatok fordulnak elő. ...

Két entitás genetikai szempontok szerinti elemzésekor felmerülő legfontosabb kérdés: van-e olyan determináció, aminek alapján a két állapot között genetikai kapcsoltság lenne. Ez a kérdés jelen esetben nem értelmezhető.
 ...