A kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés egyik meghatározó eleme a dys­lipidaemia kezelése. Mind a primer, mind a szekunder kardiovaszkuláris prevencióban az antilipidémiás terápia fő terápiás célja az LDL-koleszterin szintjének csökkentése. Míg korábban ennek elsődleges elemei a statinok voltak, addig a jelenlegi lipidajánlásokban sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott az ezetimib, illetve a PCSK9-inhibitorok különböző ...

A különböző alvászavarok közül az inszomnia nem ritka, mivel a hazai felnőtt lakosság mintegy 9%-át érintheti. Krónikus esetben nagymértékben rontja az életminőséget, ugyanakkor jelentősen fokozza a kardiovaszkuláris és a metabolikus betegségek kialakulásának a kockázatát. Az alvás­zavarok esetében fel kell mérni, hogy jelentkezik-e elalvási, átalvási vagy korai ébredési probléma, de értékelni kell a nem ...

A különböző thrombocytaaggregáció-gátló és antikoaguláns készítmények elengedhetetlenek a kardiovaszkuláris betegségek primer és szekunder prevenciójában, ugyanakkor emelhetik a gasztrointesztinális vérzések rizikóját. E fokozott kockázat megelőzésének érdekében a Magyar Gasztroenterológiai Társaság és a Magyar Kardiológusok Társasága közös állásfoglalást adott ki, amelynek a gasztroprotekcióval ...

Az elmúlt időszakban bevezettek a háziorvosi praxisokban egy indikátorrendszert, amelynek egyik eleme a hyperuricaemia szűrése. Ennek elvi alapját az képezi, hogy a hyperuricaemia kardiovaszkuláris kockázati tényező, és szoros összefüggésben áll a hipertóniával és a diabetes mellitusszal. Az indikátor kifejezett célja az, hogy a megfelelő gyógyszeres terápiában részesülő diabéteszes és/vagy hipertóniás betegek ...

A diabétesz önmagában is emeli a kardiovaszkuláris (KV-) kockázatot. Ennek egyik jelentős oka a cukorbetegségben megjelenő aterogén dyslipidaemia, amely kifejezetten felgyorsítja és kiterjettebbé teszi az atero­szklerózist. Az ESC/EAS legfrissebb lipidajánlásában – a korábbihoz képest – jelentősen csökkentek az LDL-koleszterin-szint célértékei. A statinterápia továbbra is meghatározó tényező a KV-kockázat ...

A metabolikus szindróma – mint entitás – régóta viták kereszttüzében áll, mivel sokan még a létét is kétségbe vonták. Ezt tükrözi, hogy kritériumrendszere számos változáson ment keresztül, de úgy tűnik, hogy mostanra nyugvópontra került, mivel ez immár 13 éve változatlan. Kétségtelen, hogy kialakulásában számos, egymással szorosan összefüggő patomechanizmus játszik szerepet, amelyben kitüntetett helye ...

Az elhízás krónikus, progrediáló, recidiváló betegség, amelynek sikeres kezelése nagy kihívást jelent a mindennapokban. Az életmód-(diéta és testmozgás) terápia mellett elhízásban a gyógyszeres kezelésnek is helye lehet. A liraglutid (3,0 mg sc.) a SCALE-vizsgálatokban igazolta hatékonyságát és biztonságosságát elhízottakban. Hazánkban a liraglutidot (3,0 mg sc.) a háziorvosok alanyi jogon írhatják a rászoruló ...

A COVID-19 hazai megjelenése – a korábbiakhoz képest – jelentősen megnehezítette az egészségügyi ellátórendszerhez történő hozzáférést. Ennek egyik indirekt jele az anthipertenzív készítmények forgalmának észrevehető csökkenése, a békeévnek számító 2019. évi adatokhoz képest. Valószínűsíthető, hogy a pandémia miatt sok, már magas vérnyomással élő beteg diagnózisa késik, illetve az adherencia ...

A hazai morbiditási és mortalitási statisztikákat a különböző kardiovaszkuláris betegségek vezetik. A szív- és érrendszeri betegségek számos módosítható kockázati tényezővel rendelkeznek, amelyek közül talán kevesebb figyelmet fordítunk a hyperurikaemiára. A hyperurikaemiás és köszvényes betegek ellátásáról szóló, nemrég megjelent hazai konszenzusdokumentumban iránymutatást találunk a tünetmentes ...

A pitvarfibrilláció a stroke kifejezett kockázati tényezője, amelynek megelőzésére antikoaguláns-terápia bevezetésére van szükség. Az orális antikoaguláns-terápia nagyon sokáig csak a K-vitamin-antagonistákat (KVA) jelentette. Az INR- (international normalized ratio) érték terápiás tartományban tartása korábban is nagy kihívást jelentett, amely a COVID-19-érában még nagyobb nehézségekkel jár. A COVID-19-...

Megalapozottan kijelenthetjük, hogy a metabolikus szindróma mint definíció az utóbbi évtizedben igen jól tartotta magát, hiszen a korábban gyakran változtatgatott összetevői a 2009-es, harmonizált kritériumrendszere óta megszilárdult. Talán nem véletlen, hogy ilyen tartósnak bizonyult, mivel sok neves nemzetközi társaság tette le névjegyét ennek megalkotásában, miközben korábban még létezését is gyakran kétségbe ...

A legfrissebb európai és hazai lipidirányelvekben jelentősen csökkentek az alacsony sűrűségű lipoprotein (low-density lipoprotein, LDL) célértékei. Ez ezt jelenti, hogy a különböző kardiovaszkuláris (KV-) kockázati törzsfogalmakban alacsonyabbak a határértékek, de ezzel egyidejűleg az LDL-koleszterin-szint legalább 50%-os csökkentése is szükséges. A szigorodó LDL-célértékeket számos randomizált-kontrollált ...

Korábban azt gondoltuk, hogy a COVID-19 egy légúti betegség, de a későbbiekben beigazolódott, hogy a vírus az egész szervezetet is megbetegítheti. Ezen túlmenően tudjuk azt is, hogy a betegség poszt-COVID-szindrómát okozhat, elhúzódó súlyos vagy kevésbé súlyos tünetekkel. COVID-19-ben gyakran jelentkeznek kardiális tünetek és ritmuszavarok. Ez utóbbi leggyakoribb formája a pitvarfibrilláció (PF). A PF ...

Korábban az antidiabetikus terápia alapvetően glükocentrikus volt, ami azt jelentette, hogy egy antidiabetikumtól leginkább a vércukorszint-csökkentő hatást vártuk el egy elfogadható mellékhatásprofil mellett. Az elmúlt évtizedben ugyanakkor számos új antidiabetikumot fejlesztettek ki, amelyek amellett, hogy teljesítik ezt a kívánalmat, számos egyéb kedvező hatással is rendelkeznek. Dr. Simonyi Gábort, a Szent Imre...

A COVID19-pandémia sok esetben jelentős stresszfaktorként hat betegeinkre. Hipertóniás pácienseknél az akut és a krónikus stressz egyaránt emeli a vérnyomást, ezért nem ritka, hogy – a rendszeresen szedett antihipertenzívumok ellenére – a betegeink korábban jól beállított vérnyomása megemelkedik. A magas vérnyomás kezelésének hazai és nemzetközi ajánlásait figyelembe véve kell döntenünk a ...

Jelenleg még a COVID-19 harmadik hullámát éljük, ugyanakkor egyre több beteg jelentkezik a fertőzést követően kialakult tünetegyüttes miatt, amelyet poszt-COVID-szindrómának neveztek el. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük – aki a Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház „COVID Osztályát” is vezeti –, hogy mely szerveket érinthet és milyen tüneteket okozhat a poszt-COVID- szindróma, és ennek ...

A hipertónia jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényező, ezért fontos a magasvérnyomás-céltartományba történő csökkentése, és ennek megtartása. Vérnyomáscsökkentésre számos hatóanyagcsoport áll rendelkezésünkre. Ezek alkalmazását, illetve preferenciáit az aktuális hipertóniaajánlások mentén kell figyelembe venni. Mivel a hipertónia minden stádiumában fokozott a szimpatikus idegrendszer aktivitása – a ...

Az elhízás kezelése teammunkát igénylő, komplex folyamat: elemei az életmód (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentő program első félévében alacsony szénhidrát- és emelt fehérjetartalmú diétát javasol. A fizikai aktivitás során előnyösek a dinamikus, aerob jellegű (pl. séta, ...

A COVID-19 betegség nemcsak légúti tünetekkel jár, hanem az egész szervezet megbetegedését okozhatja. A kardiális szövődmények közül a myocardium érintettsége és a különböző ritmuszavarok járnak kiemelkedő jelentőséggel. A krónikus koronáriabetegség optimális kezelése különösen fontos a COVID-19-pandémia alatt. Ennek eleme – többek között – a trimetazidin és az ivabradin. ...