Az irritábilis bél szindróma (IBS) diagnosztikájáról és terápiájáról az agy–bél interakció zavarainak területén jártas hazai szakértőkből álló munkacsoport új nemzeti szakmai irányelvet alkotott. A betegség diagnosztikájában a követendő eljárás a tünetorientált pozitív megközelítés. Ha a beteg tünetei megfelelnek az IBS kritériumainak, és alarmeltérések nem állnak fenn, néhány, limitált ...

A GORB (gastrooesophagealis refluxbetegség) a fejlett országok népbetegsége. Még a típusos tünetekkel bíró szövődménymentes formák egyszerűnek látszó kezelése is hordoz buktatókat, a szövődményes formákban pedig az adekvát refluxkontroll nélkül nem várható a progresszió kivédése. A szerző a kezelés lehetséges irányait (életmód, diéta, gyógyszeres és műtéti megoldások), valamint a diagnosztikus és a ...

Az elmúlt évtized, a gasztroenterológia sok más területéhez hasonlóan, a nyelőcső motilitási zavarainak diagnosztikájában is hozott lényeges változásokat. Bár Magyarországon még a megelőző évtized vívmányának számító nyelőcső-pH-impedancia-mérés sem került be az OENO-kóddal elszámolható beavatkozások sorába, ettől még fontos, hogy kövessük, és lehetőség szerint legalább a centrumokban alkalmazzuk ...

A savfüggő betegségek kezelésében az elmúlt 2 évtizedben szinte egyeduralkodóvá váltak a protonpumpagátló szerek. Ugyanakkor egyre másra jelennek meg közlemények, amelyek e gyógyszerek hosszú távú biztonságosságát veszik górcső alá, és alternatívaként megfontolásra javasolják a protonpumpagátlók bevezetését megelőzően széles körben használt hisztamin H2-receptor-blokkolók alkalmazását. Jelen ...

Köztudott tény, hogy a NSAID-készítmények használata fokozza a tápcsatornai fekélyek és vérzések kialakulásának rizikóját. Vajon mely betegcsoportokban fokozott a TAG mellett a tápcsatornai vérzéskockázat? Hogyan csökkenthetjük ezt a vérzésveszélyt? PPI vagy H₂-receptorblokkolót válasszunk inkább? Clopidogrel mellett adható-e PPI? Összefoglalónkban ezekre a kérdésekre keressük a választ....