A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedését éveken át kell folytatni, igazából nem is lehet befejezni. Sajnos, 1 évvel az antihipertenzív kezelés megkezdése után a betegek kb. 50%-a szedi csak a gyógyszerét. A nem megfelelő gyógyszerszedés, a non-adherencia növeli a morbiditást, a mortalitást és az egészségügyi költségeket, de frusztrációt okoz a betegek és az egészségügyi szakemberek körében is. Az adherencia ...

Kombinációs vérnyomáscsökkentő kezeléssel – igaz ez az egytablettás fix és a szabad kombinációkra is – gyorsabb terápiás válasz érhető el, mint a monoterápiára épített, ún. „add-on” terápiával. Az azonnali kombinációs kezelésnek ezen túlmenően számos további előnye van. Egyrészt a szabad kombinációkhoz képest hatékonyabban csökkenti a vérnyomást, másrészt növeli a betegek együttműködését, a ...

A hipertónia az egyik legfőbb rizikófaktora a szív- és érrendszeri betegségeknek, amelyek a világon és hazánkban is a leggyakoribb halálozási okok közé tartoznak.
 ...

Az Európai Kardiológiai Társaság 2021 őszén publikálta a kardio­vaszku­láris betegségek megelőzésére vonatkozó legfrissebb ajánlását. A 111 oldalas, nagyon széles körű ajánlásban 7 oldal foglalkozik részletesen a hipertóniával. Az irányelv megjelöli minden témánál az ajánlások osztályát (I-II-III) és az evidenciák szintjét is (A, B, C). Ez az irányelv a 2016. évi Európai ajánlások a kardiovaszkuláris ...

A terápiarezisztens hipertónia jelentősen megnöveli a kardiovaszkuláris kockázatot. Gyakrabban okoz akár manifeszt, akár rejtett célszervi károsodásokat. A valódi rezisztens hipertónia – amelyet legújabban refrakter hipertóniának is hívnak – nem gyakori, a terápiára nem kellő mértékben reagáló hipertóniás betegek aránya viszont igen magas. A nemzetközi irodalomban a céltartományt el nem érő eseteket úgy ...

A célérték feletti vérnyomásérték és a vérnyomás-célértékek késői elérése is jelentősen növeli a hipertóniás betegek halálozását. Ha a célértéket 8 hónap után érik el, akkor a rizikónövekedés 24% is lehet. A hipertóniás betegek nagyon kis hányadában – kb. 4-5%-ában – elegendő a monoterápia a vérnyomáskontrollhoz. Az érvényben levő ajánlások szerint amennyiben indokolt gyógyszeres ...

A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúly felborulása a szimpatikus komponens javára – mindegy, hogy a szimpatikus komponens túlműködése és/vagy a paraszimpatikus alulműködése miatt – számos, a kardiovaszkuláris (KV) kockázatot növelő változást eredményez a szervezetben.  ...

Terápiarezisztens hipertóniáról beszélünk, amikor megfelelő életmódi tanácsokkal és 3 különböző hatástani csoportba tartozó, adekvát adagban alkalmazott vérnyomáscsökkentővel, amelyek közül az egyik vízhajtó – de nem kötelező jelleggel mineralokortikoid-receptor-antagonista − a vérnyomást nem sikerül 140/90 Hgmm alá csökkenteni. Az olyan betegek, akiknek a vérnyomása csak négy szer kombinálásával ...

 A mindennapi gyakorlatban a hipertónia szűrés és gondozás a háziorvosi, alapellátási munka szerves részét képezi. A célérték feletti vérnyomás leggyakrabban az 50-59 éves és a 60-69 éves korosztályban fordul elő és többségében a 160-179/100-109 Hgmm tartományba esik. A nem jól kontrollált vagy pszeudorezisztens hipertónia leggyakoribb oka a csökkent beteg-együttműködés. A beteg-együttműködés napi 1-...