Magyarországon, hasonlóan a világ más fejlett országaihoz, a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot. Az alsó végtagi verőérbetegség (LEAD) az egész szervezetet érintő, generalizált atero­szklerózis egyik megjelenési formája, amelynek prevalenciája világszerte nő, és amely az ateroszklerózis harmadik leggyakoribb megnyilvánulása a koszorúér-betegség és a stroke után. A LEAD nemcsak ...

A perifériás verőérbetegség (PAD) előfordulási aránya az epidemiológiai vizsgálatok alapján 2000–2010 között világszerte nőtt. A növekedés hátterében két tényező emelhető ki, ezek a populáció öregedése és a diabétesz előfordulásának növekedése. Nagyon szoros a kapcsolat az életkor és az obliteratív érbetegség prevalenciája között. Míg 50 éves kor alatt az előfordulás elenyésző, 60 éves kortól ...

 A perifériás verőérbetegség az Európai Kardiológiai Társaság 2017-es definíciója alapján az aorta nem koszorúeres ágainak ateroszkle­ro­tikus szűkülete. Ezek közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentőségű az alsóvégtagi verőerek szűkülete, valamint az art. caro­tisok, az arteria renalisok ateroszklerotikus elváltozása (1).

Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a 2000 és 2010 közötti ...

Az ateroszklerózis generalizált, progresszív betegség, amelynek egyik megjelenési formája a perifériás verőérbetegség (peripheral arterial disease, PAD). Epidemiológiai vizsgálatok igazolták, hogy a perifériás verőérbetegségben szenvedő egyének halálozása kiemelkedően magas. Miközben a PAD az egyik leggyakoribb kardiovaszkuláris megbetegedés, ugyanakkor paradox módon egyike a legelhanyagoltabbaknak. ...

A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konferencián jelentős változásokat hajtottunk végre a 2011-es ajánlásunkhoz képest. Az igen nagy kockázatba először soroltunk be minden egyes kardiovaszkuláris (CV) be­teg­séget. Ide került újdonságként a familiáris hypercholesterinaemia is, a célszervkárosodással járó diabétesz és a krónikus vesebetegség (GFR<30 ml/min/1,73 m² ) mellé. A nagy kockázatban maradt a ...