Az orrvérzés gyermek- és felnőttkorban is gyakori sürgősségi állapot a háziorvosi és sürgősségi gyakorlatban. Felosztása, a tervezett ellátás alapján, elülső és hátsó formára történik. A bővülő háziorvosi kompetencia révén az alapellátás részei az azonnali ellátás és a hospitalizáció igényének megállapítása, az elsősegély (orrfúvás és Trotter-pozíció bidigitális orrszárnyi kompresszióval), a ...

A D-vitamin-hiány Magyarországon is gyakori népbetegség. A D-vitamin valójában egy prohormon: főként UV-B hatására képződik a bőrben, étrendi úton csak kis mennyiség jut be. Klasszikus feladata a kalcium- és csontanyagcsere szabályozása, de immun- és egyéb szervrendszeri hatásai is vannak. Az ellátottságot a szérum-25(OH)D-szint jelzi; rutinszűrés nem szükséges, rizikócsoportokban indokolt. Ősztől kora tavaszig a ...

A vérkép elemzése a napi rutin részét képező orvosi feladat. Akár polyglobuliáról, akár anémiáról van szó, a vérképparaméterek értelmezése elengedhetetlen a pontos diagnózishoz. Három erythroid paraméter – hemoglobinszint, átlagos vörösvérsejt-térfogat (MCV) és az abszolút reticulocytaszám – együttes használata valamennyi klinikai helyzetben segít a pontos tájékozódásban és a korrekt diagnózis ...

Az osteoporosis felismerése és kezelése a háziorvosi gyakorlat egyik kulcsfontosságú területe. A Béres Gyógyszergyár Zrt. előadás-sorozatának keretében dr. Vajer Péter háziorvos, az SE Családorvosi Tanszékének oktatója, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Prevenciós Osztályának vezetője előadásában a családorvosoknak erre a meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet a porotikus betegek ...

A WHO és az FDA definíciói szerint csak azokat a mikroorganizmusokat tekinthetjük probiotikumnak, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva igazoltan kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre. Többek között csökkenthetik az antibiotikumterápiához társuló hasmenést és a gyulladásos bélbetegségek tüneteit. Hatásuk a bélflóra egyensúlyának helyreállításán, a kórokozók elleni küzdelmen és a rövid szénláncú ...

A magnéziumnak a szervezetben betöltött sokoldalú szerepe jól ismert: sejtszinten szükséges az energiatermeléshez, az oxidatív foszforilációhoz és a glikolízishez, a nukleinsavak szintéziséhez, a csontok egészséges szerkezetéhez. Közreműködik membrántranszportban is, ezáltal az ingerületvezetésben, az izom-összehúzódásban és a normál szívritmusban. Néhány metaanalízis a magnéziumkiegészítés régebben ...

A hipertónia (HT) világszerte az egyik leggyakoribb krónikus állapot, amely hosszú távon a szív-ér rendszeri betegségek és a krónikus veseelégtelenség vezető kockázati tényezője. Bár legtöbbször tünetmentesen zajlik, bizonyos helyzetekben a vérnyomás hirtelen emelkedése akut tüneteket válthat ki, célszervkárosodásokkal vagy azok nélkül. Ezek az ún. HT sürgősségi állapotok. Két formájuk van: a HT-sürgősség ...

A hipertónia legfőbb veszélyét nem csupán a vérnyomásmérő által mutatott riasztóan magas számok jelentik, hanem ami a számértékek mögött van, hiszen a magas vérnyomás óriási terhet, „szorítást” jelent a szervezet számára. A hipertónia szövődményei számos szervrendszert érintenek, betegségeket okozva beleértve az encephalopathiát, a nephropathiát, a retina eltéréseit, de valamennyi közül a legnagyobb ...

A krónikus vesebetegségek (Chronic Kidney Disease, CKD) jelentősége nagy, hiszen világszerte mintegy 850 millió embert, Magyarországon pedig 1,5 millió honfitársunkat érinti (1, 2). A CKD okozta halálozás is szignifikánsan emelkedik. Prevalenciájának növekedésében fontos oki szerepe van az ún. hagyományos kockázati tényezők, mint az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség emelkedő előfordulási ...

A Magyar Hypertonia Társaság idei kongresszusának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a magyar hipertónia-irányelv frissített változatának bemutatása volt. Járai Zoltán professzor, a társaság korábbi elnöke foglalta össze ennek legfontosabb elemeit.
 ...

A szagláscsökkenés lehet mennyiségi vagy minőségi jellegű, hátterében gyakran krónikus gyulladás, fertőzés vagy trauma áll. A diagnózis részletes anamnézis, szubjektív értékelés és szaglásteszt alapján történik. Kezelése etiológiának megfelelően lokális vagy szisztémás kortikoszteroid, biológiai terápia, szaglástréning, illetve egyéb terápiás módszer lehet.
 ...

Érdekes, színvonalas és gyakorlati jellegű összeállítást olvashatunk a következő néhány közlemény áttanulmányozása során, amely szakorvosjelölteknek, de akár fiatal szakorvosoknak is hasznos lehet. Az első cikk a vírusos és a bakteriális felső légúti gyulladás elkülönítésében igyekszik irányt mutatni, amely az anbiotikum-túlhasználat miatt mindannyiunk alapvető érdeke.  ...

 A felső légúti infekciók világszerte a háziorvosi ellátás felkeresésének leggyakoribb okai közt szerepelnek. A felső légutak fertőzései magukba foglalják az orr és az orrmelléküregek, a garat és a gége érintettségét. Vírusok és baktériumok is állhatnak a felső légúti infekciók hátterében, amelyek a panaszokat tekintve sokszor nem egyértelműen elkülöníthetőek. A virális fertőzések legtöbb esetben ...

Az akut középfülgyulladás (otitis media acuta, OMA) a gyermekkor egyik leggyakoribb betegsége, amely a háziorvosi gyakorlatban is mindennapos kihívást jelent. Ötéves korig gyermekek mintegy 70-80%-a legalább egyszer átesik rajta, és az egyik leggyakoribb antibiotikumfelírási indikáció. Felnőttekben ritkábban fordul elő, de súlyosabb lefolyás és nagyobb szövődménykockázat jellemzi. A diagnózis helyes felállítása, a ...

Az akut tonsillitis vagy tonsillopharyngitis a Waldeyer-féle garatgyűrűt, leggyakrabban a tonsilla palatinákat és a garat nyálkahártyáját érintő, infektív vagy egyéb eredetű, heveny gyulladásos folyamat. Az akut tonsillitis (tonsillitis acuta) minden korosztályt érinthet. A kisgyermekkor, a gyermekkor és a fiatal felnőttkor jellemző entitása. A kórkép gyermekek és felnőttek esetében is döntően virális eredetű, ...

A rhinosinusitis gyakori, jelentős népegészségügyi teherrel járó betegség, amely akut (<12 hét) vagy krónikus (>12 hét) formában jelentkezhet. Klinikai diagnózisa négyből legalább két jellemző tünet – orrdugulás, orrváladékozás, szagláscsökkenés, arcfájdalom – egyidejű fennállásán alapul, amelyből az egyik tünetnek vagy az orrdugulásnak, vagy az orrváladékozásnak (előre vagy hátra) kell lennie. A ...

A túlsúly és az elhízás a hipertónia kialakulásának egyik legfontosabb, befolyásolható kockázati tényezője. A hipertónia kialakulásához főként a testsúlytöbblet esetén felszaporodó visceralis, perivaszkuláris és peri­renális zsírszövet okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitásnövekedés, a gyulladásos folyamatok és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása járul hozzá. Mind férfiak, mind ...

Hipertóniás betegeknél a kardiovaszkuláris (CV) rizikó becslése alapvető fontosságú a terápiás döntéshozatal és az általános gondozás szempontjából. Az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension, ESH) 2023. évi és az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2024. évi hipertónia-irányelvei megegyeznek abban, hogy azoknál a betegeknél, akiknél nincs már ismerten nagy vagy nagyon nagy CV-rizikó, ...

 A magas vérnyomás megelőzésében, kezelésében az ideális testsúly elérése (IA), a nátriumbevitel csökkentése (IB), a káliumbevitel növelése, az „egészséges” táplálkozás (IA), a kellő fizikai aktivitás (IB), az alkoholfogyasztás csökkentése és a megfelelő stresszkezelés kiemelt jelentőségű. A nem gyógyszeres megoldások átlagosan 5 Hgmm-rel csökkentik a vérnyomást a magas vérnyomásban szenvedő ...