A vérnyomás, illetve a pulzus vizsgálata közel egyidős a medicina történetével, hiszen már az ókorban felismerték a vérkeringés jelentőségét, a pulzus vizsgálatára pedig egyértelmű történelmi-művészeti forrásaink vannak az i. e. III. századból (Erasistratos). A XIX. század hozta meg az első „vérnyomásmérő” eszközöket, hiszen már Frederick Akbar Mahomed is az aortában uralkodó nyomást akarta ...

Még a COVID-pandémia idején is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halált, így a rizikófaktorok korai felismerése, valamint a megfelelő kezelésük alapvető jelentőségű a kockázat csökkentésében. A legtöbb, nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegeknek egyidejű, hosszú távú koleszterin- és vérnyomáscsökkentésre van szüksége, amely nagyon szoros adherenciát igényel a betegektől. Ehhez ...

Egy tünetmentes egyén vizsgálatakor az első és legfontosabb lépés az illető teljes kardiovaszkuláris kockázatának megítélése. Ez segít dönteni adott esetben a lipid-, illetve vérnyomáscsökkentő kezelés indikációjáról és intenzitásáról. Az európai populációban használatos SCORE-kockázatbecslés segíthet az abszolút kockázat mellett a relatív kockázat felmérésében, főleg fiatalabb, de halmozott ...

A szimpatikus túlműködés kulcsfontosságú etiológiai tényező a szív-ér rendszeri betegségek kórélettanában, amit nemcsak az magyaráz, hogy a hipertónia kialakulásában, fenntartásában és progressziójában is részt vesz, hanem annak szövődményeiben (koszorúér-betegség, ritmuszavarok, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál) is alapvető szerepe van. A szimpatikus idegrendszer (SNS) számos, a szervezet ...

A nem megfelelően kontrollált hipertónia a kardiovaszkuláris morbiditásnak és mortalitásnak, köztük a stroke, a szívelégtelenség és veseelégtelenség kialakulásának az egyik legfőbb rizikófaktora. Az említett komoly szövődmények ellenére még a 140/90 Hgmm-es értéket is világszerte igen alacsony arányban érik el. A nem megfelelő vérnyomáskontroll okai között a kezelőorvosok nem elég erélyes terápiája, a nem ...