Táppénzcsalásért börtön is járhat

2011-06-20

 Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosítását, amely szerint két év börtönbüntetést kaphatnak azok, akik betegség nélkül jogosulatlanul veszik igénybe a táppénzt. A megszavazott jogszabály szerint „mindenki, aki pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el”.
Büntetőjogi szempontból azon van a hangsúly, hogy szándékos volt-e a károkozás. Példával szemléltetve: ha valaki másnaposan elmegy az orvoshoz, és fejfájásra hivatkozva kiíratja magát, nem követ el táppénzcsalást, mert valódi rosszullét miatt marad otthon, noha tehetett volna az ellen, hogy ne legyen beteg. Az orvos sem csal, hiszen valóságos volt a panasz.
Más a helyzet, ha egyáltalán nem beteg valaki, csak lógni szeretne a munkából, vagy esetleg elkerülni az elbocsátást. Ekkor már jogosulatlanul veszi igénybe a magánszemély az állami juttatást.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magánszemély egyedül nem tud táppénzt csalni, kell hozzá egy orvos, aki betegállományba veszi. Az újonnan elfogadott törvénymódosításból az következik: a jövőben azokat az orvosokat is felelősségre lehet vonni, akik asszisztálnak ahhoz, hogy egészséges emberek táppénz­re menjenek.
A jelenlegi szabályok szerint első körben figyelmeztetést kap az orvos, ha indokolatlanul tart valakit betegszabadságon. Végső esetben a keresőképtelenség elbírálási jogának megvonása lehet a következmény.
A jövőben viszont – szélsőséges esetben – akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is számolniuk kell. Az orvosok esetében is fontos szabály, hogy csak akkor lehet elítélni őket, ha bebizonyosodik, szándékosan – esetleg hálapénzért cserébe – járultak hozzá az állam megkárosításához. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint viszont ez elenyésző számú esetben derül ki.

 

Na és mit mutatnak a számok? Néhány százalék a visszaélés

A törvény szerint minden 30 napnál hosszabb idejű keresőképtelenséget felül kell vizsgálni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízásából 2010-ben 195 főorvos végzett felülvizsgálatot. Összesen csaknem 67 ezer háziorvosi szolgálatot ellenőriztek, amelynek keretében több mint 1 millió 30 ezer táppénzigénylést vizsgáltak meg. Kiderült: majdnem minden esetben jogszerű volt a keresőképtelenség megállapítása.
2009-ben is megközelítően egymillió ellenőrzést végeztek az arra felkért főorvosok. Valamivel több, mint 41 ezer magánszemélyt nyilvánítottak keresőképesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben indokolatlanul voltak betegállományban. Túlnyomó többségében azért zárták le a felülvéleményező orvosok a keresőképtelen időszakot, mert befejeződött a beteg kivizsgálása, kezelése, és a továbbiakban már alkalmas volt a munkavégzésre – derül ki az OEP elemzéséből.
Kiderült: elenyésző azon esetek száma, amelyeknél indokolatlan volt a táppénzes időszak. A keresőképessé nyilvánítás oka, hogy túlzottan hosszúnak találták a felülvéleményező orvosok a betegállomány idejét, vagy nem tartották megfelelőnek a diagnózist. Abban az esetben sem indokolt a keresőképtelen státus, ha hosszú ideig kell várni a szakrendelői vizsgálatra.
A jogosulatlanul igénybe vett táppénzt fizetési meghagyás útján kérik vissza az érintett magánszemélyektől. Nagyon ritkán került sor arra, hogy jogi úton kellett volna beszedni az egészségbiztosítási alapot megillető pénzt.

 

Két és fél hét évente, ez az átlagos táppénzidő

A táppénzre vonatkozó szabályok szigorítása és a folyamatos ellenőrzések révén évek óta csökken a betegséggel keresőképtelen állományban lévők, illetve a táppénzen töltött napok száma. Tíz évvel ezelőtt még átlagosan 26 napot töltöttek keresőképtelen állományban a munkavállalók,  2009-ben viszont már csak 17-et.