Szállási Árpád tanár úr 80 éves!

2010-04-15

1956-ban szerezte meg a diplomát, ugyanebben az évben vette feleségül Esztári Piroskát. A DOTE Közegészségtani Intézetében indult a pályája, majd a Megyei Gyermekkórházba került. Sok pályatársát követve a mátészalkai járásban megpróbálkozott a körzeti orvosi feladatok ellátásával, és ott megtalálta a helyét, szabadnak és hasznosnak érezhette magát. Mivel felesége családja a fővárosba költözött, Szállásiék is a Budapesthez közelebbi Kesztölcre jöttek. A községnek 8 évig nem volt gondja a betegeik gyógyításával kapcsolatban. A fogászati ellátástól a kissebészeti beavatkozásokig mindent ellátott akkoriban egy falusi körzeti orvos.

Ebben az időben kezdett el komolyan foglalkozni az orvostörténelemmel. Otthonról nem örökölt rangos bibliotékát, de mára övé az ország egyik legnagyobb, legválogatottabb, legszínvonalasabb orvostudományi könyvtára. Napi orvosi munkája mellett minden szabadidejét az orvostörténet tanulmányozására fordította, és fokozatosan annak egyik legismertebb magyar ismerőjévé és ismertetőjévé vált. 1966-tól szinte valamennyi nemzetközi orvostörténeti kongresszuson részt vett,- Görögországtól Mexikóig - sokszor saját pénzéből finanszírozva az utazást, és több előadást tartott azokon. Külföldi útjai során számos neves hazánkfiával is kapcsolatot épített ki. 1976-ban a MacGill Egyetemen felkereste korábbi levelezőpartnerét, Selye Jánost, illetve az USA-ban a Woods Mole-i Tengerbiológiai Intézetben a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet, akitől sok művét dedikálva ma is őrzi. Személyes viszonyba került olyan hazai orvosi személyiségekkel is, mint Haynal Imre, Miskolczy Dezső, Issekutz Béla, Baló József vagy Környei Béla. Számos, az orvostörténet iránt elkötelezett tudóssal (Benedek István, Vekerdi László, Birtalan Győző, Gazda István ) megalapították a „Hiúzok Akadémiáját”, akikhez csatlakozott az Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgatója, a későbbi magyar miniszterelnök, Antall József is.

1994-ben Debrecenből kapott kérésre kezdte meg ott az orvostörténet oktatását. Magyarországon kevesen mondhatják el magukról, hogy a körzeti orvosi munkát cserélték fel az egyetemi katedrával, bár pont Szállási Árpádtól tudhatjuk, hogy, a világ egyik legnagyobb orvostörténésze, Karl Sudhoff körzeti orvos volt a Neander-völgyben, Röntgen szülőhelyének közelében. 1994-től 4 éven keresztül körzeti orvosi munkáját folytatva, hetente utazott egykori egyetemére. 1998-tól adta fel az aktív orvosi tevékenységet, de azóta is a Debreceni Egyetem előadója. Ugyanakkor az Orvosi Hetilap Horus rovatát is szerkesztette. Közleményeinek száma meghaladja a félezret, és legalább 20 könyvet írt. A kálvinista Rómából indult tudós orvost, a magyar Sion befogadta. Szülőhelyén túl Esztergom város díszpolgára is.

Megírta Szent István városának egészségügyi történetét „Szegényháztól a kórházig” címmel. Elévülhetetlen érdemei vannak a város XIX. századi országos hírű orvos-botanikusának önéletrajzi naplójának kiadásában. Nagysikerű könyve a „Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók” újabb kiadásra vár. Barátjával, Lampé László professzorral közösen írták meg a „A Magyar szülészet-nőgyógyászat története (társszerző még Batár István), és a Medicina in nummis Debreceniensis  című gyönyörű kiállítású könyvet. Kevesen tudják róla, hogy az orvostörténet mellett megpróbálkozott a lírával is. Napjainkig 5 verseskötete jelent meg.

80. születésnapján azt kívánjuk Szállási Árpád tanár úrnak: adja az Isten, hogy még sokáig élvezhessük munkásságának gyümölcsit, tanulhassunk tőle nem csak orvostörténetet, hanem emberi tartást, az orvoslásba vetett hitet, emberséget.