„Országvédelmi” költségvetés

2011-10-17

A korábban tervezett 3 százalék feletti növekedéssel szemben a 2012-es költségvetési tervezetben 1,5 százalékos GDP-bővüléssel számol a kormány, 4,2 százalékos infláció mellett – jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor is a Parlamentben a 2012-es költségvetés első számait ismertette. A kormány az eddig ismertek szerint leszámol a belső keresletre épülő költségvetéssel és gazdaságpolitikával, miközben kitart a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer mellett – ennek keretében kivezetik az adójóváírást, illetve a félszuperbruttót. A kivezetések hatása közel nullszaldós, ám a két döntés más jövedelmi kategóriákban hat.
A kormány egy százalékponttal, 8,5 százalékra tervezi emelni a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, a munkáltatók által fizetendő járulék alapját pedig kiszélesíti. Utóbbit jövőben a bruttó bér után kell megfizetni, alapja nem lehet kisebb a minimálbér másfélszeresénél. Mindezek mellett a kormány döntött a 25 százalékos áfa 2 százalékpontos emeléséről is, így a költségvetés gyakorlatilag tönkrevágja a fogyasztásélénkítést – e téren alig 0,2 százalékos „növekedéssel” számol a kormány. A beruházások azonban Matolcsy szerint az idei 1 százalék után 3 százalékkal bővülhetnek – ez és a külgazdaság lehet a magyar gazdaság motorja. Ha teljesül a 1,5 százalékosra tervezett növekedés, akkor az államadósság a GDP 72 százalékára csökkenhet.
Az államháztartás hiánya – az idei nulla százalék körüli egyenleg után – jövőre a GDP 2,5 százaléka lehet. Ehhez Matolcsy bevallása szerint 750 milliárd forintos kiigazításra van szükség – bár ő a „megtakarítás” szót használta. A kormány által jóváhagyott intézkedések bevételorientáltak: az adóemelésekből 440 milliárd forintot remél, ebből 150 milliárdot hozhat az áfaemelés. A többit a kiadási oldalon kell megspórolni: jelentősen visszavágják a dologi és személyi kiadásokat a minisztériumoknál, háttérintézményeknél, a felsőoktatásban. Matolcsy utalt rá, hogy komoly leépítések lesznek a közszférában. A kormány azzal számol, hogy a foglalkoztatás 1,5 százalékkal nő, így a munkanélküliségi ráta az idei 11 százalékról a 10−11 százalékos sávba csökkenhet.
Rengeteg minden hiányzik még a teljes kép ismeretéhez: a Széll Kálmán Terv szerint 2011-hez képest jövőre 550 milliárd forintot spórolnánk meg a strukturális átalakítások révén – ezekről most nem szólt a miniszter. A márciusi tervek szerint a közösségi közlekedésen 45 milliárd forintot, a gyógyszerkasszán 83 milliárdot spórolnának, az állami és önkormányzati rendszeren pedig 32 milliárdot – ezekkel még adós a kormány. Részleges intézkedések voltak a nyugdíj- és a foglalkoztatási rendszer átalakítására – ezen a két soron a kormány márciusban 280 milliárdot tervezett spórolni.
A 2012-es „országvédelmi” költségvetésben mintegy 300 milliárd forintos tartalékot képeznek kiadási oldalon, ez a GDP bő egy százalékára rúg. Százmilliárd az általános tartalékba kerül – ez a kormány „házipénztára” előre nem látható kiadásokra. (Az Orbán-kormányt megelőző években ez évi 50-60 milliárd forint körül mozgott és mintegy negyvenmilliárdot költöttek el. Idén a tartalék 90 milliárd forint, ebből már 50 milliárd elfogyott.) Valódi stabilitási tartalék az a 150 milliárd forintos „országvédelmi alap”, amit kiegészít az 50 milliárd forintra tervezett kamatkockázati tartalék is – ez utóbbi nem csak nem várt kamatkiadásokra lesz elhasználható. A Bajnai-kormány ilyen tartalékokat tervezett a 2010-es költségvetésben, ám a 2011-es büdzséből ezek kimaradtak – ezért kellett már februárban 250 milliárd forintos zároláshoz nyúlnia az Orbán-kormánynak.
A költségvetés részletes tervezetét szeptember végén terjeszti a kormány a parlament elé, elfogadására december közepén kerülhet sor.

 

Bevételnövelő intézkedések

A legmagasabb áfakulcs 27 százalékra nő. „Baleseti” különadót vetnek ki a biztosítókra (továbbháríthatják az autósokra). Kivezetik a félszuperbruttót és az adójóváírást az szja-rendszerből. Differenciált, 40 százalékos cégautóadó-emelés. A munkavállalói egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik. A munkaadói egészségbiztosítási járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni.