Elfújta a szél a tervet?

2011-10-17

Mintegy 550 milliárd forint – ennyivel akarta javítani a költségvetés egyenlegét a kormány a még tavasszal beharangozott Széll Kálmán Terv jegyében. Ennek számottevő részét az álláskeresési támogatások és segélyek kurtításával, a rokkantnyugdíjak szigorításával, valamint a gyógyszerkassza felülvizsgálatával kívánták előteremteni. Tény és való: a munkanélküli segély lerövidítéséről, a gyógyszertámogatások szigorításáról, vagy a gyógyszergyártók különadójának megemeléséről szóló törvények az utóbbi hónapokban megszülettek. Sok azonban még a tennivaló, hiszen a rokkantnyugdíjazás szigorításától csak akkor lehetne jövőre 88 milliárd forintos megtakarítást remélni – ahogy az a Széll Kálmán Tervben szerepel –, ha a felülvizsgálat már javában zajlana. Nem világos egyelőre az sem, miképpen lehet megspórolni 30 milliárd forintot a MÁV működésén, további tízmilliárdot pedig a kedvezmények újragondolásán.
Minden bizonnyal ilyen és ezekhez hasonló aggályok késztették a kabinetet is hirtelen irányváltásra. Szeptember 16-án ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váratlan, és a Széll Kálmán Tervhez alig-alig igazodó lépéseket jelentett be. Ezek között szerepel az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése, a járulékteher összesen 2,5 százalékpontos növelése, valamint további szigorítások a közteherviselés számos területén. A kormány e megszorítások alapján összesen 750 milliárd forintos költségvetési kiigazítással számol 2012-re. Ez tehát 200 milliárd forinttal haladja meg a Széll Kálmán Tervben lefektetett 550 milliárdot.
A két összeg különbségénél azonban sokkal aggályosabb a módszerek igencsak eltérő volta. Maga a kormány is úgy számol, hogy a 750 milliárd nagyobbik része bevételnöveléssel jön össze, míg a Széll Kálmán Terv szinte kizárólag kiadáscsökkentésekre épített. Számokban kifejezve: a Széll Kálmán Terv összesen mintegy 420-430 milliárd forintot faragott volna le a kiadásokból, a Matolcsy György által bejelentettek azonban körülbelül 450 milliárd forintos bevételemelkedést vetítenek előre. Ennek része az egészségügyi és nyugdíjkassza „önállósítása”, vagyis az, hogy a járulékemelés révén a jövőben e két területen a bevételek adóból finanszírozott költségvetési segélyek nélkül is fedezzék a kiadásokat.
A Széll Kálmán Terv másodlagos szerepe még világosabbá válik akkor, ha a mintegy 300 milliárd forintnyi friss kiadáscsökkentési terveket vesszük szemügyre. Itt alig-alig látni a részleteket, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonban a költségvetési szférát érintő, mintegy 250 milliárd forintos megtakarítást emlegetett. Az eleve kérdéses, hogy miképpen lehet további százmilliárdokat kivonni az évek óta folyamatosan a megszorítások fókuszában álló minisztériumoktól, állami szervektől, háttérintézetektől. Ez a bejelentés azonban azt is jól mutatja, hogy a Széll Kálmán Tervben előrevetített ésszerűsítéseknek valószínűleg csak a töredéke valósul meg. A kormány korábbi számítása szerint például a munkanélküli segély jogosultsági idejének csökkentése önmagában 42,9 milliárd forintot hozhat az államkasszának. Ha idevesszük a gyógyszergyártók különadójának megemeléséből származó 16 milliárd forintot, máris kipipálható a kiadáscsökkentésből még hiányzó 50 milliárd forint.
Nagyon valószínű azonban, hogy a 750 milliárd forintos friss csomag még csak előzetes becslésekre épül, a legszélesebb költségvetési kereteket jelöli ki. A pontos előirányzatok a következő hetekben, hónapokban, a büdzséjavaslat országgyűlési vitája során alakulnak majd ki.

 

 

A Széll Kálmán Terv (a 2012-es tervezett megtakarítás mértéke, milliárd forint)

Munkaerőpiaci támogatások, juttatások átalakítása Nyugellátások módosítása Közösségi közlekedés  Felsőoktatás  Gyógyszerkassza Közszféra  Államadósság Csökkentő Alap* Összesen * a magánnyugdíjpénztári vagyonátvétel révén

195 93 45 12 83 32 90 550