Csökkennek a bérek az egészségügyben

2011-10-17

MOK: teljes kiszolgáltatottság

„A tervezet elfogadásával törvényerőre emelkedne a munkavállalók teljes kiszolgáltatottsága”, fogalmazott kérdésünkre dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. „A tervezetben szereplő, pontosan egyébként meg sem határozott tisztességes foglakoztatás valójában azt jelenti, hogy a munkáltatók szinte bármit megtehetnek a munkavállalókkal. Érezhető, hogy a tervezet csak a munkáltató gazdasági érdekeire van tekintettel, ám a munkavállalók hasonló érdekeit figyelmen kívül hagyja – mindezt annak ellenére, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a munkavállalók fokozott védelemre szorulnak. Évszázadok alatt megszerzett jogaikat tehát nem szűkíteni, gyengíteni kellene, hanem erősíteni.”
A MOK elnöke leszögezi: a jelenleg hatályos jogszabályban rögzített munkavállalói jogok valóban okozhattak kényelmetlenséget a munkáltatóknak, megszüntetésük pedig komoly egzisztenciális veszélyt jelent. „A tervezet rég letisztult fogalom-meghatározásokat tesz ellentmondásossá, szinte érthetetlenné, és nincs magyarázat arra sem, miért nincs figyelemmel azokra az ILO egyezményekre, amelyeket hazánk is ratifikált korábban. A szakszervezetekre vonatkozó hatályos rendelkezések például szinte kivétel nélkül az ILO különböző egyezményein alapulnak”, mondja Éger István, aki szerint komoly visszalépést jelent, hogy a tervezet nem szabályozza az országos érdekegyeztetést és az ágazati párbeszédet, illetve súlytalanná teszi az érdekképviseleteket. A kamara elnöke rámutat: a tervezet súlyosan csorbítja a szakszervezetek jogait, hiszen elveszi tőlük az együttműködés, a véleményezés, és a kifogásolás jogát.
Éger István szerint amennyiben a tervezet rendelkezéseit elfogadják, az egészségügyi dolgozókat keresetcsökkenés fogja érni egy olyan időszakban, amikor a szakemberek pályán-, illetve itthontartása mindenekelőtt a bérezés javítását kívánná meg. Ennek több oka is van: egyfelől keresetcsökkenést fog okozni, hogy a pótlékok javarésze megszüntetésre kerül. „A vasárnapi pótlék bevezetése ellenére a keresetcsökkenés mértéke mintegy 6-8 százalékos lesz”, mondja. Emellett a tervezet nem változtat azon, hogy az 1 órára járó személyi alapbér kiszámításánál a 174-es osztó kerül alkalmazásra akkor, amikor a havi kötelező órák száma az esetek többségében 168-ra tehető. A MOK elnöke mindehhez hozzáteszi: munkaidőkeret alkalmazása esetén az a dolgozó, aki rendes felmondással szünteti meg munkaviszonyát, elveszti a keretidőn belül teljesített és rendkívüli munkavégzésnek minősülő munkaóráit, holott lehet, hogy az ügyeletekkel együtt esetenként már öt hónap alatt ledolgozta a hathónapos keretidőszakban kikötött munkaidejét (1. ábra).
A MOK elnöke azt is megdöbbentőnek tartja, hogy a munkavállalóknak ezentúl nemcsak szándékos károkozás esetén lesz korlátlan felelőssége, hanem a tervezet szerint a gondatlanul okozott kár esetén is. „Hogyan tudja majd egy orvos vagy egészségügyi szakdolgozó a gondatlanság miatt bekövetkezett károkozás kapcsán felmerülő kárt teljes egészében megtéríteni? Miből? Ezek az összegek akár tízmilliós nagyságrendűek is lehetnek… A jelen polgári törvénykönyv szerint egy ilyen esettel nemcsak saját magát, hanem adott esetben örököseit, leszármazottait is totális csődbe vinné a szóban forgó orvos. Az egészségügyben elképzelhetetlen, hogy a gondatlanul okozott kár megtérítése áthárítható legyen az egészségügyi dolgozóra”, szögezi le Éger István.
A kamara elnöke szintén a súlyosan kifogásolt rendelkezések között említi még a nyugdíj előtti védett kor tervezett eltörlését, illetve a gyermeket nevelő nők GYED alatti szabadságának és felmondási védelmének megszüntetését. Éger István szerint összességében félő, hogy a munkavállalók hátrányára történő módosítások csökkenteni fogják a fiatal diplomások itthonmaradási szándékát és családalapítási kedvét. „A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint összességében a tervezet a hosszú évtizedeken át kikristályosodott elvekhez és szabályozáshoz képest is jelentős visszalépést hordoz, valamint hatályos nemzetközi szerződéseket sért. Ezért kifogásainkat érintően szakértői konzultációt, egyeztetéseket, a vitatott pontok jelentős javítását indítványoztuk”, mondja.

 

MESZK:  a szakdolgozók ellehetetlenülnek

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is hasonló véleménnyel van a tervezetről. „Az Mt. módosítása a jelenlegi előterjesztés szerint a munkavállalók számára több ponton is igen hátrányos”, mondja Dr. Balogh Zoltán elnök, aki szerint a szakdolgozók felháborodását leginkább a műszakpótlékok megszüntetését, valamint drasztikus csökkentését célzó intézkedések váltották ki. „Ezek bevezetése esetén az amúgy is alulfizetett, folyamatos munkarendben közfeladatokat ellátó szakdolgozói réteg jövedelmi viszonya teljes mértékben ellehetetlenül”, fogalmaz. A MESZK elnöke szerint amennyiben az éjszakai munkáért csak 15 százalék lenne a bérpótlék, a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók keresete drasztikus mértékben csökkenne, hiszen jelenleg 50 százalékot kapnak. „Délutáni pótlékról pedig szó sincs, pedig a jelenleg hatályos törvény 146. szakasza pontosan rendelkezik erről”, teszi hozzá. Balogh Zoltán emellett hangsúlyozza: ha a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók napi 12 órás munkaidőben dolgoznak, a munkaidőkereten és az elszámolási időn felül végzett munka már a heti pihenőidőből megy, hiszen a heti 40 órás munkaidőn felül végzett munkáról van szó. „Akkor miért 50 százalék a bérpótlék? Egyáltalán, a 12 órás munkarendben dolgozók esetében hogyan lehet heti pihenőnapot kijelölni, amikor ők többet dolgoznak naponta, és így a pihenőidejük is több napra esik?”
A MESZK elnöke – többek között – szintén sérelmezett pontként emeli ki a fentiek mellett a szakszervezetek jogainak csökkentését, az éves szabadság, illetve a felmondási korlátok megváltoztatását, valamint a védett kor eltörlését. Balogh Zoltán rámutat: a helyettesítés kérdésköre ugyanakkor teljes egészében hiányzik a tervezetből, pedig ezt elengedhetetlen lenne törvényi szinten rögzíteni. „A tervezet követi az uniós irányelvet, de számos esetben szigorúbb annál, ugyanakkor számos helyen rugalmasabb lett a szabályozás, ami több ponton első sorban a munkaadóknak kedvez”, összegzi Balogh Zoltán. „A MESZK elfogadhatatlannak tartja az említett módosításokat.”

 

MÁE: önkizsákmányolás, pályaelhagyás

„Bele sem merek gondolni, mi történik, ha elfogadják ezeket a változtatásokat”, mondja kérdésünkre Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) elnöke. „Az ápolók egyébként is alacsony bére két éve csak csökken: rosszul jártak a szuperbruttósítással és a 16 százalékos személyi jövedelemadóval is. Ha ezek után még a délutáni pótlék is megszűnik, az éjszakai pedig lecsökken, a pálya még kevésbé lesz vonzó, pedig eddig sem volt az.” Bugarszki Miklós szerint a módosítások elfogadása azt eredményezheti, hogy hatályba lépésüket követően még azok is otthagyják a pályát, akik eddig kitartottak a szakma mellett. „Az ápolóknak is rezsit, svájci frank-alapú lakáshiteleket kell fizetniük. Erre már most sem alkalmas a bérük, de ezek után tényleg nem tudom elképzelni, hová vezetnek majd a folyamatok. Eddig maradt az önkizsákmányolás, a másodállás, ezután pedig az elvándorlás vagy a pálya elhagyása lesz az egyetlen megoldás. Elvégre számos olyan munka létezik, ahol nem kell éjszakázni, nem kell ünnepnapokon is dolgozni, és nemcsak megfizetik, hanem meg is becsülik érte az embert…”
A Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint eddig csak jellemzően azok mentek külföldre, akik frissen végeztek és nyelveket beszéltek, de most már a 10-15 éve végzettek elvándorlása is beindult. „Ha nem tesznek sürgősen pénzt a rendszerbe, összeomlik a magyar egészségügy”, véli Bugarszki Miklós, aki szerint ezen a ponton a látványos közérzetjavító intézkedések már mit sem számítanak. „Vidéken nincs sok munkalehetőség, így a vidéki kórházak még sokáig működhetnek a jelenlegi körülmények között. Budapesten és az egyetemi városokban azonban nemcsak orvos-, de súlyos ápolóhiány is várható, ha így haladnak tovább a dolgok.” Az elnök szerint a szakmának mindenképpen közösen kell fellépnie a módosítások ellen. „Ha a tiltakozás máza alatt mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, semmit sem fogunk tudni elérni. Itt most tényleg egységes szerepvállalásra van szükség.”

 

LIGA: októbertől újabb akciók

„A Munka törvénykönyve tervezett változtatásai ugyanolyan súlyosan érintik az egészségügyi dolgozókat is, mint mindenki mást”, mondja Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. „Az ő esetükben talán annyival súlyosabb a helyzet, hogy a 12 százalékos munkanélküliség mellett is borzasztóan nagy a hiány az egészségügyben, miközben orvosok és ápolók ezrével mennek külföldre dolgozni. Sem az új Munka törvénykönyve tervezete, sem pedig az egészségügyi kormányzat nem változtat ezen a helyzeten, ami rossz az ágazatban dolgozóknak, de talán még rosszabb minden más munkavállalónak, aki majd így nem jut időben megfelelő ellátáshoz.” Gaskó István szerint az egykulcsos adórendszer bevezetése okozta nettó bérveszteség után az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bére most további 20-30 százalékkal csökkenhet a műszakpótlékok megszüntetése és drasztikus csökkentése miatt. „Ez azt hiszem, már elfogadhatatlan. Ráadásul az új szabályozás szerint ebből az ötjegyű nettó fizetésből kellene majd az orvosoknak az esetleges kártérítéseket korlátlan mértékig megfizetniük.”
Azon kérdésünkre, hogy vajon rá tudják-e majd bírni érdekvédelmi szervezetek a javaslatok vagy azok egy részének visszavonására a döntéshozókat, Gaskó István emlékeztet: a LIGA Szakszervezetek már 2011. június 29-re sztrájkot hirdetett többek között az új Munka törvénykönyve tervezete ellen, de azokat a még decemberben módosított sztrájktörvény lehetetlenné tette. „Ezek után demonstrációk és félpályás útlezárások voltak országszerte, amelyek sikeresek, de eredménytelenek maradtak. Annyit mindenesetre sikerült elérni, hogy a kormány megkezdte a tárgyalásokat a sztrájkot hirdető szakszervezetekkel”, mondja. A LIGA által elkészített közel 80 oldalas szakmai anyaga szerint a tervezetben foglaltak nem segítik a kormány által amúgy kitűzött célokat – így például a munkahelyteremtést –, ezért a szakszervezet az egész tervezet visszavonását és a háromoldalú tárgyalások mielőbbi megkezdését javasolta. „Amennyiben ez nem valósul meg, októbertől további akciók várhatóak, a demonstrációkon és további útlezárásokon túl ismét megpróbálkozunk a sztrájkkal, amely ezúttal már az egészségügyben is elkerülhetetlennek látszik. Itt nagy esélye van a sikernek, hiszen ilyen helyzetben a kormány nem tehet mást, mint hogy legalább meghallgatja az érveket annak érdekében, hogy biztosítani tudja az alapellátást”, szögezi le Gaskó István.