Ambuláns pulmonalis artéria katéterezés az előrehaladott szívelégtelenség kezelésében
2012-01-24A pulmonalis artéria katéterezés (pulmonary artery catheterization, PAC) alkalmazása az utóbbi években visszaesett, a társuló szövődmények, illetve a fekvőbeteg-ellátásban kimutatható hatékonyság hiánya miatt. Ugyanakkor kevés olyan tanulmányt tettek közzé, amely során PAC-ot alkalmaztak nem akut szívelégtelen betegekben. Ebben a tanulmányban így célul tűzték ki a PAC-nak a kezelési stratégiára gyakorolt hatásának a felmérését, nem akut ambuláns ellátásban részesülő, szívelégtelen betegekben. Az eredmények alapján a PAC alkalmazása a betegek több mint felénél hasznosnak bizonyult a megfelelő kezelés kiválasztása szempontjából.
A szívelégtelenség magas morbiditással és mortalitással jár, így komoly terhet ró az egészségügyre. Bár az elmúlt évtizedekben a betegség kezelését illetően számos előrelépés történt, az előrehaladott szívelégtelenség súlyosságának megfelelő értékelése ma is kihívást jelent.
A PAC segíti a terápiás beavatkozás megválasztását akut szívelégtelenségben, ugyanakkor a szívátültetés, illetve a kamrapumpa-beültetés (ventricular assist device, VAD) szükségessége megállapításának egyik fontos eszköze.
A jelen, obszervációs, retrospektív tanulmányban a járóbeteg-ellátásban alkalmazott PAC eredményeinek a gyógyszeres kezelés módosítására gyakorolt hatását vizsgálták előrehaladott szívelégtelenségben. A járóbeteg-karon 515 beteg felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Közülük 159 (31%) beteg PAC-on ment keresztül. Az eredményeket egy fekvő beteg kontrollcsoport eredményeivel vetették össze.
Mind a fekvő-, mind a járóbeteg-csoportban a betegek kis százalékán végeztek szívátültetést (3%, illetve 7%). Szintén kis arányban kaptak VAD-ot (7%, illetve 6%). Mindeközben a betegek nagyobb arányánál váltottak inotrop kezelésre (38%, illetve 18%). Mindkét betegcsoport jelentős százalékánál változtattak a szívelégtelenség kezelésén: több esetben adtak, mint vontak el gyógyszert (fekvő betegeknél 48% és 16%, járó betegeknél 48% és 14%,) (1. ábra). A tanulmány során a PAC valamennyi beteg több mint felénél – mind a fekvő, mind a járó betegek esetén – változást eredményezett a terápiát illetően. Ezek alapján még akkor is, ha az előrehaladott kezelésre nincsen szükség, a gyógyszeres kezelés segítése érdekében PAC alkalmazható. A leggyakrabban béta-blokkolókat, ACE-gátlókat/ARB-ket adtak a gyógyszeres kezeléshez. Leginkább diuretikumokhoz (kacs diuretikumok és metolazon) adott ACE-gátlók vagy ARB-k adását csökkentették vagy hagyták abba. Kiemelendő, hogy valamennyi szer ronthatja a vesefunkciót. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat során PAC mellett a mellékhatások incidenciája alacsony volt. PAC-ot követő halálozás az egész csoporton belül csak 2 betegben (0,9%) fordult elő.
Összefoglalásképp elmondható, hogy az ambuláns betegellátásban alkalmazott PAC biztonságos volt és a betegek több mint felénél eredményezett változást a gyógyszeres kezelésben. A szívátültetést, VAD-ot vagy inotrop kezelést jelentő, előrehaladott kezelést azon betegek közel harmadánál alkalmazták, akik PAC-on mentek keresztül, jellemzően azoknál, akik hemodinamikai paraméterei a legrosszabbnak bizonyultak.
Forrás:
Mark S, Calderon-Artero P, et al. Review of Ambulatory Pulmonary Artery Catheterization in the Management of Advanced Heart Failure. Congest Heart Fail.; doi: 10.1111/j.1751-7133.2011.00268.x
Cikk értékelése
| Még senki sem értékelte a cikket. |
Hozzászólások