Amikor stroke-prevencióról beszélünk, akkor manapság szinte csak az új antikoagulánsok jutnak az ember (orvos) eszébe, oly sokat hallani róluk – de ezek a szerek csak a pitvarfibrilláció esetén jönnek szóba, azaz csak az iszkémiás stroke-ok kisebb hányadában lehetnek eredményesek. A stroke legfontosabb rizikófaktorának, a magasvérnyomás-betegségnek a megfelelő kezelésével jelentősen, akár felére is csökkenthető a...

Megbízható információk szerint a magyar egészségügyben jelenleg kb. 20 000 gyógyszer (túlnyomórészt generikum) áll az orvos rendelkezésére. Ez nagyságrendileg gyakorlatilag azonos pl. a németországi gyógyszerválasztékkal. Ott szakmai berkekben az utóbbi pár évben már számos publikáció látott napvilágot az egyre bővülő tendencia előnyeivel/hátrányaival kapcsolatosan. Abban lényegében egyetértés látszik,...

Hazánkban a kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők, és talán kevéssé ismert, hogy ez nőkben még kifejezettebben igaz. Számos összetevője lehet ennek a szomorú helyzetnek, és a napi gyakorlatban az egyik fő feladatunk, hogy felmérjük a kockázati tényezőket, majd a beteg összes kísérőbetegségeinek figyelembe vételével a számára optimális terápiát indítsuk....

Az elmúlt évben több, a hipertóniás betegek kezelésére szolgáló irányelv (guidelines) jelent meg. Ezek az irányelvek összefoglalják a hipertóniás betegek diagnosztikájára és gondozására vonatkozó legújabb adatokat, s a kezeléssel kapott legfontosabb eredményeket. A közleményben alapvetően az európai irányelvek, és a még megjelenés előtt álló Magyar Hypertonia Irányelvek legfontosabb adatait foglalom ...

A háziorvosi gyakorlatban az egyik leggyakoribb betegség a hipertónia. Felmérések alapján a felnőtt lakosság 28-36%-ánál diagnosztizált kórkép, így elmondható, hogy népbetegség. A hipertóniás betegek száma a korral haladva nő. A tünetes hipertónia diagnosztikája nagyon egyszerű, a statisztikai adatok mégis azt mutatják, hogy kevés a felismert, kevés a kezelt és még kevesebb a célértéken kezelt beteg.
 ...

Ahogyan a világ sok országában, úgy hazánkban is a kardiovaszkuláris betegségek a vezető haláloki tényezők férfiakban és nőkben egyaránt. A hazai felmérések szerint 5,2 mmol/l feletti összkoleszte­rin­szinttel rendelkezik a felnőtt lakosság kétharmada. Ezen belül egyharmados arányban 6,2 mmol/l-nél is magasabb az összkoleszterinszint. A trigliceridszint esetében ennél sajnos rosszabb az összkép, mivel a népesség ...

A K-vitamin antagonisták több mint fél évszázada hatékonyan alkalmazott véralvadásgátlók, de használatukat korlátozza a szűk terápiás ablak, a sok étel- és gyógyszerinterakció, valamint a rendszeres monitorozási igény. Az új típusú orális antikoagulánsok bizonyos indikációkban nagy nemzetközi multicentrikus vizsgálatokban bizonyított hatékonyságuk és előnyös mellékhatásprofiljuk alapján egyenrangú, sőt ...

A hipertónia és a diabétesz gyakran együtt járó jelentős kardiovaszkuláris kockázati tényezők. A megfigyelések szerint mindkét esetben fokozódhat a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Az ESH/ESC 2013-as ajánlása szerint diabetes mellitusban a vérnyomást 140/85 Hgmm alá kell csökkenteni. Az antihipertenzív terápiát egyénre kell szabni, azaz meg kell keresni a különböző kísérőbetegségeket és állapotokat is, ...

A bétareceptor-blokkoló szerek (BB) a kardiovaszkuláris betegségek kezelésében kiemelkedő jelentőségre tettek szert. Ezeknek a szereknek a megjelenése a klinikai gyakorlatban „forradalmasította” az iszkémiás szívbetegség, a szívelégtelenség és a hipertónia kezelését és nélkülözhetetlenek a szívritmuszavarok terápiájában is. A béta-blokkolók alkalmazása a primer és szekunder prevencióban bizonyítottan ...

Az emelkedett húgysavszint, azon túl, hogy köszvényes rohamot idézhet elő és növeli a vesében az urátkő-képzést, elsősorban a xanthin-oxidáz szöveti oxidatív stresszt, endothel-diszfunkciót okozó hatása révén számos betegségben rontja az egyes szervek funkcióját, a klinikai állapotot, és azok kialakulásában oki szerepet is játszik. Az eddigi nemzetközi vizsgálatok bizonyították, hogy a magas szérum ...

A hipertenzív szívbetegség (hypertensive heart disease) egy rendkívül összetett kardiológiai betegségcsoportot, klinikai szindrómát jelent. Patofiziológiai háttere hemodinamikai és neurohormonális részre különíthető el. Mindkét mechanizmus növeli a szabad gyökök, az inflam­ma­tórikus faktorok szintjét, amelyek fontos szerepet játszanak a vaszkuláris diszfunkció, a következményes vaszkuláris rezisztencia ...

A kardiovaszkuláris kockázat gyógyszeres prevenciója, benne a vérnyomás csökkentése, nem egyöntetű sikertörténete az elmúlt évtizednek. Az új európai hipertónia irányelv a rendelői szisztolés vérnyomás-célértékeket nem idős betegek esetén 140 Hgmm küszöbértékkel egységesítette, ami a magas kardiovaszkuláris kockázatúak, így diabéteszesek esetén egyfajta (mértéktartó) visszalépés a korábbi 130 alatti ...

Tekintettel a hipertónia okozta érfalkárosodásra, a magasvérnyomás-betegségben szenvedők körében a perifériás verőérbetegség fokozott rizikójával kell számolnunk. A két betegség gyakorisága, a társulásuk esetén fennálló igen nagy kardiovaszkuláris kockázat, valamint a tünetmentes érbetegek magas aránya is indokolja a hipertóniás betegek szűrését ateroszklerotikus betegségek irányában. A szűrés ...

A hypercholesterinaemia egyik legfontosabb, sőt a legjobban befolyásolható major rizikófaktor. Kezelése irányelveken alapul. 2013-ban hazánkban rendelkezésre áll 17 társaság (MKKK) közös irányelve, valamint az EAS/ESC és az IAS ajánlásai. Ezek hasonló kockázati kategóriákat és szigorú LDL-Ch értékeket állapítottak meg (1,8 mmol/l). 2013. november 12-én az USA-ban hosszú huzavona után az AHA/ACC – Lipid társaság ...

A vizsgálat elsődleges célja a bázis-bólus rendszerben alkalmazott glargin inzulin hatásosságának felmérése volt a mindennapi gyakorlatban a HbA1c-szint változását követve, 6 hónapos kezelés során, 2-es típusú diabéteszes betegekben. Szintén vizsgálni kívántuk a bázis-bólus rezsim hatását az éhomi és a posztprandiális vércukorszint és testsúly alakulására, valamint a súlyos hypoglykaemiás események ...

Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók és a kalciumantagonisták kulcsszerepet játszanak a magas vérnyomás kezelésében. Mindkét gyógyszercsoport kevés mellékhatás mellett hatékonyan csökkenti a vérnyomást. Mindezek mellett számos preklinikai és klinikai vizsgálat bizonyította az ACE gátlás és a kalciumcsatorna blokkolás érelmeszesedést gátló tulajdonságát, ezáltal lassítva le a verőerekben a plakk-...

A vízhajtó gyógyszerek (diuretikumok) alkalmazása számos belgyógyászati betegségben nélkülözhetetlen. Egyes kórképekben használatuk empirikus alapokon nyugszik (pl. furosemid akut szívelégtelenségben), másokban evidenciákon alapul (pl. hipertóniában). Közülük a tiazid típusú diuretikumokat évtizedek óta sikerrel alkalmazzák a hipertónia-betegség kezelésére. Később azonban nyilvánvaló lett, hogy a ...

A klinikai gyakorlatban nagyon fontos különbségek észlelhetők az egyes vérnyomáscsökkentő csoportok között a terápiahűség tekintetében. A betegek legkevésbé a bétareceptor-blokkolók beszedéséhez ragaszkodnak, míg leginkább az angiotenzinreceptor-blokkolók szedése mellett tartanak ki. Ennek a hátterében nyilvánvalóan a kedvező hatékonyság, a széles körű alkalmazhatóság, a kevés mellékhatás, a generikumok ...

A rosuvastatin a jelenleg alkalmazott statinok közül a leghatékonyabb antiateroszklerotikus hatással rendelkezik. Mellékhatás-spektruma nem különbözik a többi statinétól, és kedvező metabolizmusa miatt kevés gyógyszerrel kerül interakcióba. A statinok diabetogén hatása igazolt, amely erősen dózisfüggő. A rosuvastatin esetében is – tekintettel a nagyon potens statin hatásra − kell ezzel a mellékhatással számolni, ...